ENSZ - 251. oldal

Cikkek

Olvad a jég Mianmarban?

2007. november 11. 11:54

Négy év óta először a mianmari fővárosba, Rangúnba érkezett vasárnap az ENSZ emberi jogi képviselője. Paulo Sergio Pinheirót, a világszervezet mianmari ügyekkel foglalkozó megbizottját 2003 novembere óta nem engedte be a dél-ázsiai országba a katonai junta.

Bush békés megoldást akar Irán ügyében

2007. november 8. 14:12

George W. Bush amerikai elnök az iráni nukleáris válság diplomáciai megoldása mellett foglalt állást, és ehhez Németország segítségét is kérte.

Irán túl a háromezren

2007. november 7. 12:41

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök beszédet mondott az állami televízióban, melyben azt állította: Teheránnak már 3000 urándúsító centrifugája van.

Tucatnyi éve Cipruson

2007. november 7. 11:06

Az ENSZ UNFICYP missziója az egyik legrégebbi békefenntartó tevékenység, melyben a Magyar Köztársaság szerepet vállal. A misszió 1964-ben indult, – 1995 óta magyar részvétellel – számos nemzet képviselői vettek és vesznek részt benne, napjainkban is.

Két tisztet adunk a csádi küldetéshez

2007. november 6. 13:12

Fegyveres feladatokat nem, hanem személyügyi és logisztikai funkciókat lát el az a két tiszt, akiket Magyarország ajánlott fel az Európai Unió által tervezett csádi békefenntartó misszióhoz.

Nem csak turistaszemmel

2007. november 5. 17:19

Mi tagadás, utazásunk előzményei sem voltak izgalommentesek – annak ellenére sem, hogy már többször jártunk a térségben –, hiszen a drukk minden út előtt ott lappang az emberben. A délszláv régió pedig korántsem feszültségmentes. Bosznia-Hercegovinában – amelyet elsősorban nem a belső kohéziós erő tart össze, hanem a nemzetközi közösség – továbbra is a daytoni megállapodás szabályozza az ország működését. A három államalkotó nemzetiség érdekei eltérőek, azok érvényesítéséért csökkenő mértékben ugyan, de továbbra sem riadnának vissza az erőszak alkalmazásától. Koszovó pedig Európára figyel. A tartományról folyó tárgyalásokon nem történt több mint, hogy a szerbek tovább részletezték a Koszovónak nyújtandó autonómia-elképzeléseiket, az albánok pedig kifejtették, milyen barátsági és együttműködési szerződést látnak lehetségesnek Szerbiával, hangsúlyozottan két független állam közötti megállapodás formájában. A tartományban élő szerbek mérsékelt politikusa szerint veszélyes lenne a leszakadás, nem szolgálná a koszovói szerbek érdekeit, ezért bizonytalansághoz vezetne. „Megpróbáltam ezt megértetni albán kollégáimmal is: ne higgyék, hogy örökre kiűzhetik a szerbeket. Egy részük előbb-utóbb visszajön, méghozzá fegyverrel” – fogalmazott Oliver Ivanovic. A szerb kormányfő pedig nem kér a NATO-ból, a szövetséget – közvetve vagy közvetlenül – Szerbia-ellenséggel vádolja, ami az 1999-es NATO-légitámadásokkal, de Koszovó kérdésével is kapcsolatba hozható.

Miért fontos a segítségnyújtás Afganisztánnak? (1.)

2007. november 5. 17:15

Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium európai és ázsiai ügyekért felelős főcsoportfőnöke szeptember 14-én Helsinkiben tartott előadást Finnország Atlanti Tanácsa részére az afganisztáni helyzetről, a NATO szerepéről, az eddig elért eredményekről és az ország jövőjéről. Kétrészes cikkünkben a tájékoztatón elhangzottakat adjuk közre szerkesztett formában.