Az emlékezés köt össze nemzedékeket

„Ma elsősorban azokra a szombathelyi és környékbeli katonákra emlékezünk, akik száz évvel ezelőtt a hazáért messze idegenbe indultak, illetve azokra, akik a messzi idegenből indultak el, és ebben a temetőben fonódott össze a sorsuk. Ám a mi hőseink legtöbbje nem itt nyugszik. Nincsenek itt például a 11. huszárezred hősi halottai, akik tetteikkel olyan mély benyomást tettek a fronton élőkre, hogy sírjaikat a mai napig gondozzák. Ugyanúgy nincsenek itt a jórészt Vas megyei feltöltésű, 83. gyalogezred katonái sem, akik a legnehezebb csatákat vívták a Doberdón. Fontos erre emlékeznünk, mert a nemzet tagjainak nemzedékről-nemzedékre meg kell újítania azokat a kötelékeket, amelyek egymáshoz kapcsolnak bennünket" – szögezte le a honvédelmi tárca vezetője.

Hende Csaba úgy vélte: az irgalmasság kell vezessen mindenkit akkor, amikor a frontokon, és a hadifogságban elhunyt rokonaira, hozzátartozóira gondol.

„Nem volt értelmetlen az áldozatuk, ha tudjuk mivel tartozunk emléküknek, és önmagunknak" – zárta beszédét a honvédelmi miniszter.

A temető katonai parcellájának első világháborús temetői részében 595 magyar katona mellett az Osztrák-Magyar Monarchia 416 más nemzetiségű katonája (főleg osztrákok, bosnyákok, horvátok) 3 német, 34 román, 17 szerb és 94 orosz katona nyugszik. A második világháborús temetői részben 78 magyar, 177 szovjet és 440 német katona alussza örök álmát. Az ő emlékükre helyezett el koszorút az emlékműnél többek között Hende Csaba és Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvéd Vezérkar személyzeti csoportfőnöke.

A halottak lelki üdvéért Bíró László, katolikus tábori püspök, és Szabó György alezredes, református tábori lelkész mondott imát.

Az ünnepségen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém.

Fotó: a szerző felvételei