Híressé vált háborús filmzenék
Szöveg: Szűcs László | 2018. március 31. 15:24Egy jó filmet nemcsak annak története, hanem a zenéje miatt is szeretünk. Idézzünk most fel néhány olyan háborús mozit, amelyek filmzenéi önmagukban is híressé váltak.
Schlindler listája
Addig sem és azóta sem született a Schlindler listájához hasonló, a filmtörténetet ennyire meghatározó alkotás. Steven Spielberg filmje – ahogy arról korábban megjelent kritikánkban is írtunk – mérföldkőnek számít a háborús mozik történetében, olyannyira elementáris erővel mutatta be a holokausztot. A film zenéje sem véletlenül kapott Oscar-díjat – ez volt az egyik abból a hét aranyszobrocskából, amit az alkotók bezsebelhettek az 1994-es gálán -, John Williams bebizonyította, hogy mestere a szakmájának, a zene a film minden rezdülését követi.
Híd a Kwai folyón
Ugyancsak hét Oscar-díjjal – köztük a legjobb filmzenéért járó szoborral – jutalmazták az Amerikai Filmakadémia tagjai az 1957-ben a mozikba került Híd a Kwai folyón című alkotást. Az azóta „filmtörténeti mérföldkővé" vált mozi mindenki által jól ismert dallamának szerzője a világhírű angol komponista, Sir Malcolm Arnold volt, akinek a ’60-as évek végéig még számos film zenéjét köszönhetjük. Köztük például az 1964-ben vászonra került The Thin Red Line című moziét, amely alapjául szolgált az 1998-ban megjelent, hasonló című, hazánkban Az őrület határán címmel futó, háborús alkotásnak. A Híd a Kwai folyón eredeti filmzenéjének van egy „fülbemászóbb", füttyös változata is, ami ebben a híres jelenetben hallgatható.
Gladiátor
A több BAFTA-, Golden Globe- és Oscar-díjat nyert film, a Russel Crowe főszereplésével készült Gladiátor a 2001-es Globen Globe-gálán elhódította a „legjobb filmzenének" járó arany glóbuszt. A világhírű (film)zeneszerző, Hans Zimmer nevéhez köthető dallamoktól még sokadszori újrahallgatásra is borsódzik az ember háta.
Sólyom végveszélyben
Ha már Hans Zimmer, akkor álljon itt, a listánkon egy újabb remekmű a német komponistától. Bár a csúfosan végződött 1993-as szomáliai amerikai támadást bemutató realisztikus mozi, a Black Hawk Down, vagyis magyarra fordítva a Sólyom végveszélyben című film főcímdala nem nyert semmilyen díjat, ez még nem jelenti azt, hogy ez a muzsika nem élvezhető vagy, hogy nem illeszkedik a történet hangulatához. Sőt, a szerző tökéletesen vegyíti az autentikus dallamokat a modern zenével.
Braveheart
John Williams és Hans Zimmer mellett James Horner a harmadik olyan zeneszerző, akinek dallamaival napjaink vagy a közelmúlt (háborús) filmjeiben is sokat találkozhatunk. Az ő nevéhez fűződik a 13-14. századi skót függetlenségi mozgalom ikonikus alakjáról, William Wallace-ról készített Braveheart (Rettenthetelen) című nagysikerű film zenéjének megkomponálása is. Ahogy a filmről megjelent kritikánkban írtuk: „James Horner pályafutása egyik legjobb művét komponálta meg. A skót dallamvilág keverése a klasszikus hollywoodi stílussal telitalálatnak bizonyult, az alaptéma pedig még az igen erős amerikai filmzenék közül is kiemelkedik."
A leghosszabb nap
Maurice Jarre neve legalább annyira ismert a filmzenék komponistái között, mint Jonh Williamsé, Hans Zimmeré vagy éppen James Horneré. (Nem mellesleg említsük meg, Maurice az édesapja az elektronikus zene királyának is hívott Jean Michael Jarre-nak.) Pályafutása során három Oscar-díjat zsebelhetett be, 1962-ben az Arábiai Lawrence, 1965-ben a Doktor Zsivágó, 1980-ban pedig az Út Indiába című filmek zenéiért. Bár A Leghosszabb nap című háborús eposz alá komponált zenéiért nem kapott semmilyen díjat, ez nem von le semmit a dallamok élvezeti értékéből, amelyek még több mint ötven évvel a film megjelenése után is fülbemászóak.
Ryan közlegény megmentése
A film történelmet írt: korábban még soha nem ábrázolta egy mozi sem ennyire realisztikusan a háború borzalmait. Az 1999-ben hét Oscar-díjat bezsebelt háborús dráma filmzenéjét a „triumvirátus" – Zimmer-Horner-Williams – egyik tagja, John Williams szerezte. Díjat, szobrot ugyan nem nyert, mégis kellett ahhoz, hogy a film – a Steven Spielberg féle rendezés, illetve a Tom Hanks játszotta főszerep mellett – „összeálljon" és akkorát „üssön", amekkorát végül is sikerült neki.
Forrest Gump
És, ha már Tom Hanks, akkor érdemes megemlíteni a Forrest Gump című filmet is, amelyben igazán brillírozhatott az amerikai színész – és teljesen megérdemelten nyerte el élete második Oscar-díját. Bár a mozi – ahogy azt kritikánkban is írtuk – a szó klasszikus értelmében nem háborús film, a vietnami események nagy részben végigkísérik a történetet. A vásznon megelevenedő történethez jól illeszkedik Alan Silvestri lágy muzsikája. Az amerikai zeneszerző a film zenéjéért Oscar-díj jelölést is kapott, a szobrot azonban végül is nem ő vitte haza.
Katonák voltunk
Nick Glennie-Smith zeneszerző neve nem annyira ismert, mint a korábban említett komponistáké, ám az egyik alkotásával sikerült bekerülnie „az-emberek-akik-már-szereztek-zenét-háborús-filmekhez" elnevezésű szűk csoportba. Tény, hogy a 2002-ben Mel Gibson zseniális főszereplésével vászonra került Katonák voltunk című mozi filmtörténeti remekmű, de valljuk be egészen őszintén, a filmzene is kellett ahhoz, hogy a vietnami háború egy valós eseményét feldolgozó történet igazán kerek és egész legyen.
Szenvedélyek viharában
Végül egy újabb James Horner-alkotás: a Szenvedélyek viharában elgondolkodtató háborús dráma, ami egy, a Nagy Háborúban darabokra tört család életét mutatja be. Még mindig tartjuk magunkat ahhoz, amit korábban megjelent kritikánkban írtunk: a komponista karrierjének csúcspontjához érkezett ezzel a filmmel. Munkája azonnal klasszikussá vált.