„A NATO egy védelmi szövetség"

A katonai vezetés tekintetében mi a fő különbség Hollandia vezérkari főnöki tisztsége és NATO Katonai Bizottságának elnöki tiszte között?

Elmondhatom, hogy a fő különbség abban áll, hogy vezérkari főnökként mintegy 60 000 emberért voltam felelős, holland egyenruhásokért. A Katonai Bizottság elnökeként lehet, hogy én vagyok a legmagasabb rangú katonatiszt a NATO-ban, de senkinek nem vagyok a főnöke. Katalizátorként tevékenykedem a NATO katonai vezetői között, és törekszem egyesíteni az északot a déllel, a kelettel és a nyugattal, a nagyot a kicsivel. A szerepem most sokkal inkább alapul a befolyáson, semmint az erőn. Arról szól, hogy értéket adok hozzá mások munkájához. Egy ilyen beosztás kialakításához időre van szükség. Nem nagy kalapácsot, hanem elnöki kalapácsot tartok a kezemben.

A nemzetek milyen kérdésekkel foglalkoznak az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus kapcsán?

A NATO védelmi szövetség. Mindig azt fogjuk tenni, ami az összes szövetséges megvédéséhez és megóvásához szükséges. Oroszország előzmény nélküli és igazolhatatlan módon szállta meg Ukrajnát, és ez évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti az euroatlanti biztonságra. Természetesen súlyos következményei vannak az euroatlanti biztonságra és a kollektív védelmünkre nézve is. Természetszerűleg az Oroszországhoz földrajzilag legközelebb lévő országokat aggasztja egyre inkább a helyzet. Ám biztosíthatom őket, hogy a NATO kiáll az 5. cikkely mellett, és kész megvédeni a Szövetség teljes területét, hiszen bármely szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekint.

Melyek az ukrán–orosz válság kapcsán a legfontosabb döntések a NATO katonai cselekvési tervében?

A NATO már számos készültség- és éberségfokozó lépést tett válaszként Ukrajna orosz megszállására. A szövetségesek további több ezer katonát vontak össze a Szövetség keleti, középső és délkeleti részéről, és még ennél is többet helyeztek készenlétbe. A szövetséges hatalmak európai legfelsőbb parancsnokának (SACEUR) parancsnoksága alá tartozó katonák száma mostanra a tízszeresére nőtt. Ezenkívül több mint 100 repülőgépünk van magas készültségben vagy a levegőben, és a szövetségesek több mint 120 hajója a tengeren, az Északi-tengertől a Földközi-tengerig. A NATO Reagáló Erő elemeit is mozgósítottuk. Mindez azt bizonyítja, hogy robusztus és ütőképes katonai elrettentő képességgel rendelkezünk, amely katonai védelmi képességgé is átalakítható. Rövid távon ez lesz a fő kérdés/döntés.

Hosszú távon meg kell állapítani, hogy mi az, ami szükséges és fenntartható, mivel ez az új valóság valószínűleg még sokáig velünk lesz. Hogyan biztosíthatjuk azt, hogy hiteles elrettentő képességgel rendelkezzünk a jövőbeli kihívásokkal szemben? Ezek olyan fontos kérdések, amelyek teljes figyelmünket lekötik.

Megváltoztatja-e az ukrán–orosz helyzet a NATO gondolkodásmódját és igényeit?

Katonai szempontból az eljárásainkba beletartozik, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljünk. Mindig a váratlanra kell készülnünk. A szövetségi hírszerző szolgálatok már hosszabb ideje figyelmeztetnek minket a növekvő orosz agresszióra, és ebben igazuk is lett.

Amennyire én látom, a legnagyobb változást az jelenti, hogy mára nagymértékben felgyorsult a döntéshozatal a katonai és a politikai szinten egyaránt. Egységesebbek, erősebbek, gyorsabbak és felkészültebbek vagyunk, mint valaha. Egy másik változás szerintem az, hogy a szövetség tagállamainak társadalmai ma sokkal élesebben tudatában vannak az orosz fenyegetésnek. Sokkal többen értik meg, hogy szükség van a kollektív védelemre. Ez pedig most oda vezet, hogy egyre több nemzet dönt a védelmi kiadásainak növeléséről, hogy azok elérjék a GDP 2 százalékát.

Milyen jövőbeli feladatokat lát az NRF-fel kapcsolatban?

A NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) egy többnemzeti, többkomponensű erő, amely gyorsan alkalmazható. Szárazföldi, légi, tengeri és különleges műveleti erők alkotják. Az NRF célja, hogy gyors katonai választ adjon a felmerülő válságokra. Történelmi jelentőségű döntés, hogy a Szövetség történetében először alkalmazzuk az NRF-erőket kollektív védelmi feladat keretében.

Az NRF azonban rendelkezik olyan képességekkel is, amelyekkel meg tudja óvni a kritikus infrastruktúrát, béketámogató műveleteket hajthat végre, és támogathatja a katasztrófaelhárító műveleteket. Ezek mind az NRF potenciális jövőbeli feladatai (missziói) vagy alkalmazási lehetőségei. A legfontosabb dolog az, hogy álljunk készenlétben, és mindig készüljünk fel a váratlanra.

Milyen lesz a jövőben a hatékony NATO?

Még mindig a szövetség további bővítése az elérendő cél, vagy a tagállamok közötti kohézió fokozása? A jelenlegi válság egyértelműen bizonyítja, hogy a NATO ma egységesebb, mint valaha. Szoros kapcsolatban állunk partnereinkkel, és kiállunk a NATO „nyitott ajtók” politikája mellett. Mindegyik országnak joga van saját útjának megválasztására.

Nehéz munkával jár a konszenzus megteremtése harminc szövetséges között. De végeredményben ez az egyetlen olyan hely a világon, ahol a politikai és a katonai szint képviselői naponta találkoznak, hogy megvitassák, mit tehetnek – nem pedig azt, hogy mit nem tehetnek.

NATO-tisztségviselőként hogyan látja a Magyar Honvédség átalakítását/modernizációját?

Nagyra értékelem a Magyar Honvédség modernizációs erőfeszítéseit, és azt a kitűzött célt, hogy 2024-re a védelmi kiadások érjék el a GDP 2%-át. A modern fegyverekkel felszerelt, a kor színvonalának megfelelő döntéshozatali struktúrával rendelkező, jól kiképzett és jól működő haderő nélkülözhetetlen Magyarország védelméhez. Továbbá, nemcsak Magyarországot segíti, hanem jelentősen hozzájárul a NATO-hoz és az euroatlanti biztonsághoz is. Látogatásom során meggyőződtem arról, hogy a magyar katonák sajátja az elkötelezettség és a professzionalizmus. Büszke vagyok arra, hogy ők is azon 3,2 millió egyenruhás között szolgálnak, akik megvédik szövetségünket.