Elszámította magát Szaakasvili a Chinvali elleni támadással
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2011. augusztus 9. 14:07A 21. század egyik legfurcsább fegyveres konfliktusa 2008 augusztusában zajlott le Grúzia és Oroszország között: a mindössze ötnapos háború pontos hátteréről minden bizonnyal még hosszú évekig vitatkoznak majd a biztonságpolitikai szakértők.
![1595922923](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1fd9edeaab4476801420.jpg)
A területek ugyanakkor de facto többé-kevésbé önállóak voltak, és az elmérgesedett viszony következtében mindenhonnan számos civilt űztek el: a magukat függetlennek kikiáltó részekről grúzokat, Grúziából oszétokat és abházokat. A forrongásoknak végül tűzszüneti egyezmények vetettek véget: 1992-ben Dél-Oszétiában, 1994-ben pedig Abháziában is elhallgattak a fegyverek. A rendet orosz, grúz és helyi illetőségű békefenntartók egyaránt felügyelték.
Miután 2003-ban Tbilisziben megbukott Eduard Sevardnadze, helyét pedig Mihail Szaakasvili vette át, a kormányzat deklarált célja lett a szakadár területek visszafoglalása: a grúz hadsereg bevonult Adzsáriába, de Dél-Oszétia egyes részeire is ismét kiterjesztette fennhatóságát. Mindezzel az egyébként is nyugati orientációjú Szaakasvili kabinetje még jobban kivívta Moszkva haragját, Oroszország ugyanis a háttérben kimondva-kimondatlanul támogatta a szakadár területeket elszakadásukban. Miután 2008 legelején Koszovó függetlenné vált, és önállóságát gyakorlatilag az egész világ elismerte, a szóban forgó kis államok harciassága is nőttön nőtt, párhuzamosan pedig Grúzia egyre közelebb sodródott a NATO-hoz – szintén Oroszország aggodalma és rosszallása mellett.
![1595922925](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1fd9ee80bf0425570077.jpg)
Az erődemonstrációkat követően augusztus 8-án hajnalban Grúzia tüzérségi támadást intézett Dél-Oszétia fővárosa, Chinvali ellen. Az előzetes figyelmeztetés nélküli akciókat pont a pekingi olimpia nyitónapjára időzítették. A városban állomásozó orosz békefenntartók azonnal viszonozták a támadást, majd akcióba lendültek a szárazföldi erők is, és már másnap a határig szorították vissza a grúz hadsereget. Goriban megsemmisítették Grúzia egyik legnagyobb katonai bázisát, de a harcok gyorsan átterjedtek Abháziára is.
Az orosz fegyveres erők olyan stratégiai jelentőségű városokra tették rá a kezüket, mint Batumi és Poti. Tbiliszi ennek hatására hazarendelte az Irakban állomásozó kétezer fős grúz kontingens katonáit, de ekkor már ez sem használt semmit, hiszen Moszkvával semmilyen szinten nem konkurálhattak.
![1595922926](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1fd9eecfe5c139401304.jpg)
A mai napig nem világos, pontosan mire is számított Szaakasvili, amikor megindította a Chinvali elleni támadást – talán arra, hogy a NATO felé közeledő Grúzia ellen Oroszország nem vet majd be fegyveres erőket, különösen Törökország közelsége miatt. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a konfliktus napjaiban mindenesetre többször is figyelmeztette Medvegyevet, hogy amennyiben az orosz hadsereg túl közel merészkedik a török határhoz, netán bevonul Adzsáriába, kész bevetni a fegyveres erőket. Mindez végül szerencsére nem történt meg.
Akármi is állt a háttérben, egy dolog biztos: a kaukázusi szakadár területek kérdése továbbra is rendezetlen maradt, és az év végén már az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékesei is azt mondták, hogy a felek összeegyeztethetetlen álláspontjai miatt a helyzet rendezése jóformán reménytelen. Grúzia esetleges NATO-tagsága pedig feltűnően ritkábban kerül szóba a háború óta, mint azelőtt.
![1595922926](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1fd9ef302e8343063451.jpg)
Fotó: Archív