Vezérkarfőnöki szintű értekezletet tart az Európai Unió és a NATO Katonai Bizottsága
Szöveg: Honvéd Vezérkar | 2014. május 20. 8:53Május 20−22. között Brüsszelben rendezik meg az EU és a NATO katonai bizottsági üléseit, amelyeken a tagállamok a legmagasabb szintű katonai vezetőkkel képviseltetik magukat.
Vezérkarfőnöki szintű EU katonai bizottsági ülést évente két alkalommal rendeznek, e megbeszélésen az év közben elvégzett munkát foglalják össze, illetve meghatározzák az elkövetkező fél év legfontosabb munkafolyamatait. A mostani ülés két központi témája a jelenleg is tartó katonai műveletek és kiképzőmissziók értékelése, valamint az Európai Tanács tavaly decemberben megrendezett, védelmi témájú ülése következtetéseinek végrehajtásáról szóló beszámolók és helyzetjelentések megvitatása.
A vezérkarfőnökök mindezek mellett szót ejtenek a tagországok és Ukrajna kapcsolatának aktuális kérdéseiről is. A V4-tagországok által létrehozandó EU-harccsoport kapcsán dr. Benkő Tibor vezérezredes − korábbi kormányzati döntés alapján − az EU Katonai Bizottsága előtt is bejelenti, hogy Magyarország vállalja az egyik kritikus képességhiány, a közvetlen légi támogatás biztosítását.
Az értekezleten részt vesz Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Knud Bartels vezérezredes, a NATO Katonai Bizottság elnöke, Maciej Popowski, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főtitkárhelyettese, valamint Claude-France Arnould, az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency, EDA) főigazgatója.
A tárgyalássorozat második felében − május 21−22. között − a NATO-tagországok vezérkarfőnökei vitatják meg az aktuális kérdéseket.
Az egyik legfontosabb napirendi pont az úgynevezett a Kapcsolt Erők Kezdeményezés (Connected Forces Initiative, CFI). Ennek célja, hogy 2014 után is tarthatóak legyenek a már eddig kialakított képességek, illetve fenntartható maradjon az együttműködés, valamint az interoperabilitás szintje, amelyet a szövetség egymással és a partnerekkel az elmúlt évtized műveleteiben elért.
További téma a Keretnemzet Koncepció (Framework Nation Concept), amely az európai szövetségesek és az Egyesült Államok közötti képességszakadék csökkentését célozza meg, azaz arról esik szó, hogy miként lehet megújítani Európa védelmi képességeit.
Mindezek mellett várhatóan napirendre kerül Afganisztán helyzete, hiszen az áprilisi 5-ei elnök- és helyhatósági választások eredményeképpen bekövetkező politikai átmenet további feladatokat generálhat.
A főbb témákat jelentősen befolyásolja az Ukrajnában kialakult krízis, amelynek következtében a térség a XXI. századi Európa legfontosabb válságövezetévé vált. Mivel a válság alapja az ország nyugati, illetve keleti integráció közötti megosztottsága, a tárgyalások során nagy hangsúlyt kap Ukrajna és Oroszország kérdése.
Az ukrajnai helyzet kapcsán a NATO-nak kettős feladatrendszere van. Egyrészt át kell tekintenie viszonyrendszerét a két országgal, másrészt le kell vonnia a konfliktus szövetségre vonatkozó − elsősorban katonai – tanulságait.
A NATO Katonai Bizottságának ülése alkalmat ad a kétoldalú magyar−szlovén, magyar−ukrán vezérkarfőnöki megbeszélésre is, amely során a felek áttekintik a kétoldalú együttműködés helyzetét, különös tekintettel a kiképzési eseményeken és gyakorlatokon való közös részvételre.
