„A csatlakozással ért véget a hidegháború”

A konferencia elején felolvasták Sólyom László köztársasági elnök levelét, amelyben kiemelte: Magyarország számára a csatlakozás az 1989-et követő demokratikus átalakulás értékelését és elismerését is jelentette. NATO-taggá válásunk része volt visszatérésünknek az európai és euro-atlanti közösségbe, ahová a kommunizmus előtt tartoztunk, s amiért már 1956-ban hősies, de magára hagyott szabadságharcot vívtunk. Az új tagállamokban, amelyek korábban a Varsói Szerződés tagjai voltak, a NATO követelményeire való áttérés nem egyszerűen a haderő modernizációját, hanem gyakorlatilag a teljes filozófiai, szervezeti, személyi és felszerelésbeli kultúraváltást jelentette.

„Ez alkalommal is elismerésemet fejezem ki a magyar katonák áldozatos és lelkiismeretes szolgálatukért. Teljes jogú tagként komolyan vesszük az ezzel járó jogokat és kötelezettségeinket is. A NATO nem helyettünk, hanem velünk együtt garantálja a biztonságot" – írta levelében Sólyom László köztársasági elnök.

A „Tíz év NATO: tíz év biztonság" címmel megrendezett konferenciára érkezett csaknem négyszáz vendéget Göncz Kinga külügyminiszter köszöntötte csütörtökön reggel az Országház felsőházi termében. A Magyar Köztársaság külügyminisztere megnyitójában elmondta: a három új tagország NATO-hoz való csatlakozása Európa számára is történelmi esemény volt. A külügyminiszter asszony kiemelte: a szövetségnek köszönhető, hogy Magyarországot nem fenyegeti közvetlen katonai támadás veszélye, a hagyományos biztonsági kockázatok esélye minimális.

– Hazánk csatlakozása azért volt jelentős, mert lehetővé tette, hogy ismét visszatérjünk az euro-atlanti főáramba – mondta Göncz Kinga

Megnyitójában Jaap De Hoop Scheffer, a NATO főtitkára kiemelte: őszintén örül és megtiszteltetésnek érzi, hogy meghívást kapott a konferenciára. A főtitkár szerint a tizedik évforduló jó alkalom arra, hogy visszaemlékezzünk, s levonjuk a szükséges tanulságokat.

– A történelmi jelzőt túlontúl sokat használjuk mostanában. De mégis, a tíz évvel ezelőtti eseményeket nem lehet alábecsülni, hiszen ezzel végérvényesen véget ért a hidegháború – mondta Jaap De Hoop Scheffer, aki ezt követően a NATO előtt álló kihívásokról beszélt. Kiemelte: a szövetségnek az elkövetkező években a műveleteket és missziókat, valamint az Oroszországhoz fűződő kapcsolatait kell erősítenie. Emellett az új kockázatokra, és az új fenyegetésekre is meg kell találnia a válaszokat.

Felszólalásában Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke hangsúlyozta: a régió országainak történelmi teljesítménye az, amit az elmúlt húsz évben elért. Szabadok és függetlenek lettek, piacgazdaságot építenek, valamint tagjai lettek a NATO-nak és az Európai Uniónak.

Gyurcsány Ferenc beszéde végén megköszönte a leköszönő NATO főtitkárnak az elmúlt években végzett tevékenységét. „Nem volt önnek könnyű dolga velünk, hiszen sok ország, sok törekvés, sok érdek, eltérő kultúra jellemezte a régió országait" – fogalmazott a magyar kormányfő.

A megnyitó után Jaap De Hoop Scheffert Sólyom László köztársasági elnök is fogadta a Sándor Palotában. A találkozót követően az államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, a külföldiek számára adható legmagasabb kitüntetést adta át a NATO főtitkárának.

A konferencia első részében, „Gondolatok tíz év NATO-tagságáról címmel" a csatlakozási folyamatban jelentős szerepet játszó hazai és külföldi résztvevők fejtik ki véleményüket az elmúlt évtizedről. Így felszólal Kovács László EU-biztos, volt külügyminiszter, Kurt Volker, az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövete, Martonyi János volt külügyminiszter, Szenes Zoltán nyugállományú vezérőrnagy, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke. Ezt követően Klaus Naumann, nyugalmazott tábornok, a NATO katonai bizottságának volt elnöke, Bali József, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai szakállamtitkára, illetve Simonyi András, Magyarország volt NATO-nagykövete beszél személyes élményeiről.

Már a megnyitó beszédekben is elhangzott, hogy hazánk NATO tagságának tizedik évfordulója alkalmat ad arra is, hogy figyelmet fordítsunk a szövetség előtt álló kihívásokra, valamint az arra adandó válaszokra is. Éppen ezért a nemzetközi konferencia délután „A szövetség jövője: a következő évtized lehetőségei és kihívásai" címmel folytatódik. Ebben a panelben dr. Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet elnöke, Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora, Jan Kohout, a Cseh Köztársaság külügyminiszter helyettese, Przemyslaw Grudzinski, a Lengyel Köztársaság külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős miniszter-helyettese, Iklódy Gábor, a Külügyminisztérium NATO-csatlakozási tárgyalásokért felelős főosztályának volt vezetője, Ronald D. Asmus, az Egyesült Államok volt helyettes államtitkára, illetve Martinusz Zoltán, a Magyar Köztársaság NATO-nagykövete osztja meg gondolatait a hallgatósággal.

A konferencián a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium volt és jelenlegi vezetői és munkatársai mellett részt vesznek a biztonságpolitikával foglalkozó szakértők, a NATO és a békepartner országok nagykövetei és országgyűlési képviselők is. Illetve csaknem száz, a biztonságpolitika iránt érdeklődő középiskolai és egyetemi hallgató is meghívást kapott a nemzetközi konferenciára.

(A Parlament felsőházi termében jelenleg is zajló rendezvényről folyamatosan tudósítunk.)

Fotó: Tóth László