A sikerre ítélt projekt fontos mérföldköve

Szöveg: Szűcs László | 2009. december 11. 15:11

Jelentős állomásához érkezett a Katonák Munkaerő-piaci Reintegrációjának Képzési Programja nevet viselő úgynevezett Norvég Projekt. Az elmúlt napokban befejeződött a magyar képzők számára a norvég módszerek átvétele. A képzők, a sikeres tanfolyamot követően, pénteken oklevelet vehettek át a Hadik Hotelban.

Befejeződött a magyar képzők számára a norvég módszerek átvétele céljából szervezett tanfolyam, így egy újabb fontos állomásához érkezett a „Katonák Munkaerő-piaci Reintegrációjának Képzési Programja" nevet viselő úgynevezett Norvég Projekt. A „képzők képzése" elnevezésű felkészítést negyvenen teljesítették sikeresen. Õk a tanfolyam elvégzését igazoló oklevelet december 11-én vehették át a Hadik Hotelban.

– Elmondhatjuk, hogy egy projektelem, a terveinknek megfelelően, sikerrel zárult. Az oklevelek által igazolt új ismeretek felhatalmazzák végzett hallgatóinkat arra, hogy képzéseket vezethessenek a régiókban, tovább adhassák megszerzett ismereteiket, amely növeli a célcsoportjaink körében végzett munkánk hatékonyságát, javítja a munkakeresők elhelyezkedési esélyeit – mondta megnyitójában Sásik László nyugállományú ezredes, projektmenedzser az oklevélátadó ünnepségen, amelyen megjelent Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság Budapestre akkreditált nagykövete is.

A Honvédelmi Minisztérium vezetése nevében a rendezvény résztvevőit dr. Lakatos László mérnök vezérőrnagy, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetője köszöntötte. Elmondta: a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítványa, valamint a Katonák a Törvényességért és Jogbiztonságért Alapítványa – egy igen jelentős összegű norvég pályázati forrás elnyerésével – olyan feladatra vállalkozott, amely egyedülálló a honvédség történetében.

– Az elmúlt évek haderő átalakításai, létszámleépítései igen nehéz helyzet elé állították a haderőből kiválni kényszerülő állomány jelentős részét. Sokuknak sajnos egzisztenciális gondokkal is szembe kellett nézniük – fogalmazott Lakatos tábornok, majd arról beszélt, hogy a fél évvel ezelőtt, a szentendrei központi kiképző bázison beindított program fontos mérföldköve a mostani esemény.

A főosztályvezető hozzátette: a Honvédelmi Minisztériumnak, mint felelős és gondolkodó munkáltatónak, érdeke a haderőből távozók társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjának sikere, hiszen ezen is múlik, hogy milyen a honvédség társadalomban betöltött szerepének megítélése.

Lakatos László hangsúlyozta: a ma még viszonylag fiatal katonák, valamint a szerződésüket kitöltöttek előbb, vagy utóbb a civil munkaerőpiacra lépnek. A katonaságnál megszerzett képességek és készségek pedig értéket képviselnek a munkaerőpiacon. Éppen ezért fontos a rekonverzió, s ezen feladatok ellátásához – a most oklevelet szerzett nők és férfiak – nemzetközi, tapasztalatokat szerezhettek, új módszereket és új szemléletet tanulhattak.

– Napjainkban a humánerőforrás-fejlesztés a leginkább megtérülő befektetés: beruházás a jövőbe, az egyén szociális és egzisztenciális biztonságát erősítő elem. Ezért támogatjuk a haderő és az egyén érdekeit is szolgáló, munkahely-megtartó, visszafoglalkoztató képzéseket, valamint a haderőből eltávozottak munkaerő-piaci esélyeit javító képzéseket – mondta Lakatos vezérőrnagy.

Louise Kathrine Dedichen ellentengernagy, a Norvég Védelmi Akadémia (Norwegian Defence University

College) igazgatója, a projektet irányító konzorcium norvég tagjának vezetője elmondta: Norvégia évek óta támogat hasonló projekteket, Magyarországon kívül Dél-kelet Európa számos országában. Az elmúlt néhány hét során Magyarországon a küldetés az volt, hogy kiképezzék azokat a képzőket, akik a jövőben segíthetik a munkát.

– Az önök feladata az, hogy négyezer katonát felkészítsenek arra, hogy helyet találjanak a civil munkaerő-piacon. Ehhez a katonák beállítottságán kell változtatni és az önök feladata, hogy ebben segítsék őket – mondta a képzők képzését elvégzettekhez szólva a norvég ellentengernagy asszony, hozzátéve: ugyan a projektben sikerült elérni egy mérföldkőhöz, az igazi munka csak ezután következik. Az viszont világosan látszik – hangsúlyozta a Norvég Védelmi Akadémia igazgatója – hogy a projekt sikerre van ítélve.

Az oklevelek átadása után újságírói kérdésre válaszolva Lakatos László vezérőrnagy elmondta: a Magyar Honvédség igyekszik volt katonáit egészen addig segíteni, amíg azok vissza nem tudnak illeszkedni a civil munkaerő-piacra. S ilyen projekt az elmúlt harminc évben nem fordult elő.

Louise Kathrine Dedichen ellentengernagy az elhangzottakhoz hozzátette: a munkaerő-piaci reintegráció országoktól függetlenül jelentkezik. A norvégeknek azonban már nagy tapasztalatuk van ezen a téren. A projekt Magyarországon azért is lehet sikeres, mert a magyar katonák jól képzettek és fegyelmezettek.

Sásik László a honvedelem.hu kérdésére válaszolva hangsúlyozta: a Norvég Projekt a képzők képzésén túl is jól működik. Az elmúlt fél évben sikerült létrehozni tíz regionális irodát, ahol az érdeklődők mindenféle információt megszerezhetnek a képzésekről. Emellett kétszáz hallgató képzése már jelenleg is zajlik. Közülük van olyan, aki munkahelymegtartó képzésen vesz részt, a többségüknek azonban rövid időn belül lejár a szerződése a Magyar Honvédséggel, és civil munkahelyeken szeretnének elhelyezkedni. Januárban pedig újabb kétszázötven hallgató ülhet be különféle tanfolyamokra.

Van olyan egykori katona is – tette hozzá Sásik László – aki már szerencsésen túl is van az átképzésen, a Kaposvári Főiskolán aranykalászos gazda végzettséget szerzett, s ma már vállalkozóként dolgozik.