A történelmi tudat a nemzeti identitás egyik fő eleme
Szöveg: Radványi Lajos | 2009. október 5. 5:53Patinás környezetben rendezte XIV. országos konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata. Az összejövetelnek a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum adott otthont, melyet joggal nevezett „kincsesháznak” a rendezvény házigazdája, Dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy, a HIM főigazgatója.
A rendezvényen Dr. Mucsi József, az MTT országos titkárának elnöki megnyitóját követően Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter tartott beszédet.
A miniszter előadásában a történelem-oktatás fontosságára, a történelemtanárok felelősségére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a történelmi tudat a nemzeti identitás egyik legfontosabb eleme, a történelmi ismeret pedig azt határozza meg, hogyan igazodjunk el mai dolgainkban a jelen körülmények között, miközben szembesülnünk kell azzal a jelenséggel is, hogy hellyel-közzel „tájékozódási zavarok érhetők tetten a magyar társadalomban".
A haditemetők, a katonasírok ma már mindenekelőtt a béke hírnökei. A beregszászi iskolával kötött együttműködési megállapodás megható mozzanataként említette például azt a szerződésen kívüli önkéntes vállalást, ahogy az iskola diákjai a sírgondozáshoz viszonyulnak. A diákok a haditemetőben felosztották egymás között a katonasírokat, kis zászlócskákkal megjelölve, ki-ki melyikért „felelős".
Középiskolás diákjaink feltehetőleg kevéssé ismerik – így csak az érdekességek között tarthatjuk számon -, hogy az 1848-as szabadságharc legifjabb honvédtábornoka, Czetz János, évtizedes vándorlásai után 1860-ban – feleségének köszönhetően – Argentínában telepedett le, ahol új hazára talált. Az argentin katonai-műszaki életben szerzett érdemei alapján róla nevezték el a Buenos Aires-i Katonai Akadémiát, melynek 25 éven át volt az igazgatója.
Dr. Számvéber Norbert hadtörténész a II. világháború alatt Magyarországon, illetve a Magyar Királyi Honvédség által az 1944-es német megszállással szemben tanúsított ellenállás különféle mozzanatairól, majd az 1944. október 15-i kiugrási kísérletet követő „erózió" időszakának jellemzőiről tartott előadást. Az eddigi kutatások is arról győzték meg, hogy a magyar ellenállást nem lehet kézlegyintéssel elintézni, mint azt sokan teszik, ideje volna sokkal jobban megismerni és megírni.
A konferencia záró, egyben a jövőbe mutató akkordjaként Dr. Felházi Sándor mk. ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánja tartott előadást a honvédelem aktuális, elsősorban a katonai utánpótlással foglalkozó kérdéseiről. A konferencia résztvevői tájékozódhattak a ZMNE mai struktúrájának történeti kialakulásáról, a magyar felsőoktatási rendszerbe történt betagozódásáról, a veszprémi Pannon – és ma már több más – egyetemen felvett Honvédelmi alapismeretek, illetve a tizenegy középiskola képzési rendszerébe integrált Katonai alapismeretek tantárgy oktatásának jelenlegi helyzetéről.
A konferencia délutáni programja a Hadtörténeti Múzeum kiállításainak megtekintésével zárult.
Fotók: Dévényi Veronika
