Erős Afganisztán, robusztus és ütőképes KFOR

Rasmussen felhívta a figyelmet arra, hogy a közép-ázsiai ország biztonságának erősítése az egész világ biztonságát növelné.

Az ülésen Rasmussen azt mondta a tagállamok képviselőinek, hogy további 450 kiképzőt kellene a közép-ázsiai országba küldeni, hogy elérjék a kitűzött célok teljesítéséhez szükséges 2300 fős kiképzői létszámot.

A tanácskozásra érkező Stanley McChrystal tábornok, az afganisztáni nemzetközi, illetve amerikai erők parancsnoka újságíróknak elmondta: a tálib felkelők elleni kandahári hadművelet a korábban reméltnél tovább fog tartani. Eredetileg azzal számoltak, hogy a júniusban megkezdődő offenzívával az augusztusi böjthónap, a ramadán előtt kiszoríthatják az ország déli részében található térségből a felkelőket, de most már úgy látják, hogy több időt kell szánni az előkészítésre, és a harcok őszig is elhúzódhatnak.

A harcok során az eddiginél jobban kell kímélni a civileket – egyetlen huszáros rohammal nem lehet megtisztítani az ország egyik legfontosabb városának számító Kandahár körüli térséget, hanem lassan kell felőrölni az ellenfél ellenállását -, másfelől a nemzetközi erők katonái mögött azonnal felkészült és hatékony afgán hatóságoknak kell megkezdeniük a munkát, újjászervezni a normális életet. Mindez több logisztikai előkészületet igényel.

A tábornok azt is elmondta, hogy az amerikai különleges erők az elmúlt három hónapban 121 tálib vezetőt fogtak el vagy öltek meg Afganisztánban. A különböző kommandós akciókra jól felkészített elitkatonák létszáma egy év alatt gyakorlatilag megháromszorozódott – pontos számot McChrystal nem közölt -, műveleteiket pedig az afgán hadsereggel közösen hajtják végre, amelyekről előre tájékoztatják a kabuli kormányt.

A védelmi miniszterek megbeszélésén Afganisztán mellett napirenden szerepelt a koszovói nemzetközi KFOR művelet helyzete is. A tervek szerint ez év végén, illetve a jövő év elején tovább csökkenthető a Koszovóban tartózkodó nemzetközi erő létszáma. Rasmussen azonban a csütörtöki munkaebéden – amelyen ott voltak a KFOR-ban részt vevő, de NATO-n kívüli országok képviselői is – hangsúlyozta: ennek a második csökkentési szakasznak az eredményeként is “robusztus és ütőképes" KFOR-ra lesz szükség. A hosszabb távú cél – tette hozzá – az, hogy a KFOR-ra már csak mint elrettentő erőre legyen szükség.

“Kétség ne férjen hozzá, a NATO a KFOR-partnerekkel együtt teljességgel elkötelezett Koszovó és a térség békéje, stabilitása mellett" – mondta nyomatékkal a főtitkár. Úgy fogalmazott, hogy Koszovó biztonsága életbevágó egész Európa biztonsága szempontjából.

A védelmi miniszterek ülésén – közölték diplomaták – Rasmussen olyan javaslatokat is előterjesztett, amelyekkel pénzt tudna megspórolni a NATO a mostani nehéz gazdasági helyzetben. Mindezt azonban – tette hozzá a főtitkár – “nem az izom-, hanem a zsírszövetek ledolgozásával" kell tenni, és az atlanti szövetségnek meg kell őriznie azt a képességét, hogy egy időben két nagyobb – 60 ezernél több embert megmozgató -, valamint hat kisebb katonai műveletet tudjon folytatni.

A javaslatok értelmében 11-ről 5-re csökkentenék a NATO katonai parancsnokságainak számát, a jelenleg működő 14 NATO-ügynökségből pedig csak 3 maradna. Egyes országok azonban – főként presztízsokokból – nem szeretnék elveszíteni a területükön működő parancsnokságot, így e javaslatokról még viták várhatók. Döntés a novemberi lisszaboni NATO-csúcson várható, miként arról is ott határoznak majd, hogy a NATO saját feladatai közé emelje-e az európai rakétavédelem megteremtését.

A NATO védelmi miniszterek találkoztak csütörtökön ukrán hivatali partnerükkel is. Ukrajna a közelmúltban letett arról, hogy NATO-tagságra pályázzon, de a partneri együttműködés további erősítésére mindkét fél nyitott.

Fotó: hm.gov.hu