Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Hatékonyabban, ésszerűbben működik a honvédség

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2012. február 7. 17:09

Működőképesebbé, korszerűbbé vált a honvédség a tavalyi évben végrehajtott szervezeti átalakítások következtében – hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén február 7-én, kedden délelőtt.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén tartott tájékoztatót február 7-én délelőtt Hende Csaba honvédelmi miniszter a 2011. évben végrehajtott szervezeti átalakításról és a humánpolitikai feladatok helyzetéről.

A miniszter tájékoztatója elején leszögezte: a Honvédelmi Minisztérium szervezeti rendszere és a Magyar Honvédség vezetési struktúrája 2011-ben jelentősen átalakult. Az átalakítások során mindvégig a hatékonyabb állami működés és a célszerűség szempontjai domináltak: olyan szervezeti átalakítások és összevonások történtek, amelyek fokozták a hatékonyságot, javították a katonai szervezetek létszámarányát és egységesítették a széttagolt háttérintézményi struktúrákat.

A kormányváltás óta a NATO-parancsnokságok struktúrájához igazodva megtörtént a Honvéd Vezérkar főnökének alárendeltségébe tartozó főosztályok csoportfőnökségekké alakítása, a tárcához tartozó költségvetési szervek száma ötvenről negyvenötre csökkent, és a háttérintézmények vonatkozásában jelentősen csökkent a vezetési szintek és vezetői beosztások száma.

Hende Csaba rámutatott: ma a korábbi 76 helyett 92 százalékos a végrehajtó szervek aránya a szervezeten belül, és mindössze 8 százalékos az irányítási létszám. E szempontból alapvető jelentőségűek azok az intézkedések, amelyek értelmében 2011. november 15-i hatállyal mintegy 1200 beosztás megszüntetésével jelentősen csökkent a honvédség bürokratikus szervezete. A miniszter hozzátette: ez összesen 817 főt érintett, hiszen számos beosztás betöltetlen volt. Az érintettek jelentős százaléka csapattagozatba került át a változások hatására.

A NATO parancsnoki struktúrájában végrehajtott átalakításokkal összhangban, a katonai képességek erősítését célul tűzve november 15-én megkezdődött a szervezeti és létszám-racionalizálási folyamat második szakasza. A Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ önálló hadrendi elemként a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen szolgálati alárendeltségébe került, majd az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ beolvadt a Honvédkórház szervezetébe: utóbbi 266 fős létszám-megtakarítást eredményezett.

Hende Csaba kitért arra is, hogy január elsején létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, illetve a Katonai Ügyészség megszűnt, a személyi állomány pedig a Legfőbb Ügyészségen folytatja a munkáját. Szólt arról, hogy a két korábbi katonai nemzetbiztonsági szolgálat integrált szervezetként, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatként folytatja tovább tevékenységét. Külön kiemelte az önkéntes tartalékos rendszer kiépítése terén tett erőfeszítéseket, amely révén – az önkéntes védelmi tartalékos állományt követően – megkezdődhetett a műveleti tartalékos állomány feltöltése. Utóbbi rendszerbe eddig több mint négyezren regisztráltak.

Képviselői kérdésre válaszolva Hende Csaba leszögezte: a kormányváltás óta elvégzett átalakítások ugyan nagyarányúak voltak, ám nyomokban sem emlékeztetnek az azt megelőző ciklusok átalakításaira, hiszen akkor alakulatok megszüntetéséről volt szó, amelyek a mai napig fájó módon hiányoznak a rendszerből, és eltűnésük a katonai képességek csökkenését okozta. A miniszter rámutatott: a mostani változások ezzel ellentétben növelték a képességeket!

Hende Csaba kiemelte, hogy az összevonásokkal a korábbi funkcionális terhek ésszerűsítése történt meg, méghozzá érdemi katonai beosztások megszüntetése nélkül. „Ez kardinális különbség a korábbi időszakok átalakításaihoz képest" – mutatott rá a miniszter, majd emlékeztette a megjelenteket, hogy a november 15-i intézkedések kapcsán egyetlen panasz vagy negatív újságcikk sem jutott el hozzá.

Hende Csaba visszautasította Juhász Ferenc kijelentését, amely szerint önkéntes műveleti tartalékosnak elsősorban jövedelmi viszonyaik terén „megzsarolt" volt katonák jelentkeznének. A miniszter hangsúlyozta: a regisztráltak fele nem is volt katona, vagyis esetükben fel sem merült, hogy döntésükben bármiféle adókedvezmény lehetősége játszott volna szerepet. A zsarolás szó használatát a honvédelmi tárca vezetője visszautasította, hiszen az kényszert, fenyegetést feltételez. Ezzel szemben a rendszerbe regisztrált járadékos katonák úgy döntöttek, szabadidejükben hasznosítják tovább addig megszerzett tudásukat a haza érdekében, adókedvezményért cserébe. Eközben ugyanakkor az a lehetőség is nyitva áll előttük, hogy más munkalehetőség után nézzenek, esetleg nagyobb fizetésért.

Hende Csaba leszögezte továbbá: miként eddig, úgy a honvédelmi tárca ezentúl is alapvető fontosságúnak tartja a nyilvánosság tájékoztatását és azt, hogy válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre. Ennek jegyében kért például írásos engedélyt a tárca a svéd féltől annak érdekében, hogy a C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon átesett országgyűlési képviselők betekinthessenek a Gripen-szerződés módosításába. Utóbbi lehetőséget ugyanis Vadai Ágnes független és Dorosz Dávid LMP-s képviselők a január 6-i pártközi egyeztetésen a miniszter átfogó tájékoztatása ellenére is hiányolták. Az engedély most megérkezett.

Hende Csaba kiemelte: innentől kezdve elhárult az akadály, hogy a két képviselő beletekintsen a szerződésekbe. A miniszter hozzátette: az akkori pártközi egyeztetést követően a szocialista Iváncsik Imre is elismerte azt, hogy a módosítások előnyösek.

Fotó: Galovtsik Gábor