Kiterjedt együttműködés a francia hadsereggel

A két tárcavezető megállapodott arról, hogy védelmi kérdésekben Magyarország Franciaország bevonásával folytatja a felkészülést az uniós elnökségre. Franciaország ugyanis 2008 második felében töltötte be az EU soros elnöki posztját, s tapasztalatait szívesen átadja.

A honvédelmi miniszter szerint “rendkívül sok vita övezi" a közös védelmi politika kérdéskörét, miután Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselőjének nyilatkozatai a francia álláspont mellett eltérnek az uniós elnökségre együtt készülő spanyol-belga-magyar trió véleményétől is. A brit biztos múlt heti meghallgatásán azt hangoztatta, hogy nem látja indokoltnak egy erős tervező és szerkezetileg is megjelenő védelmi politika létrehozását.

A honvédelmi miniszter úgy vélte, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépést követően egy évvel – éppen a magyar elnökség idejére – fog kialakulni, hogyan működik az Európai Unió, s ez külön kihívást fog jelenteni hazánk számára a közös kül- és védelmi politika területén, például a NATO és az EU viszonyát és munkamegosztását érintő érdemi kérdésekben.

A honvédelmi miniszter elmondta: a 2011-es uniós elnökség idejére nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében Magyarországnak rendelkeznie kell majd olyan alakulattal, amely képes afrikai békefenntartásban részt venni. Ezt az ötvenfős alakulatot a két ország együttműködésének keretében francia katonák fogják kiképezni dzsungelkörülmények között Dzsibutiban, az Arab Emirátusokban és Guyanán.

“Ez a jövőben nagyon kiterjedt együttműködést jelent majd a francia és a magyar hadsereg között" – hangsúlyozta Szekeres.

A magyar honvédelmi minisztériumban mostantól – az európai ERASMUS-program kiterjesztésével – két francia szakértő fog dolgozni: egyik a képességfejlesztéssel, másik az afrikai műveletekkel foglalkozik majd.

A két miniszter megbeszélésén a balkáni kérdések is szóba kerültek. Annak ellenére, hogy a francia haderők kivonultak Bosznia-Hercegovinából, ahol Magyarország három más nemzet mellett továbbra is részt vesz az uniós békefenntartásban, Morin jelezte: Párizs továbbra is együtt kíván működni az igazságügyi, rendészeti és belbiztonsági kérdésekben azért, hogy működőképes állam jöjjön létre a balkáni országban.

A NATO koszovói békefenntartó erőiben (KFOR) ugyanakkor a francia hadsereg továbbra is szerepet kíván vállalni, s logisztikai téren együttműködik Magyarországgal – mondta Szekeres. Tájékoztatása szerint a jelenleg 12 500-as létszám másfél év alatt 2500-ra fog csökkeni, s a mai 350-nel szemben 200 magyar katona fog a térségben állomásozni.

Az afganisztáni csapaterősítést illetően a két ország álláspontja eltér: az amerikai kérést illetően a végső szót várhatóan jövő héten mondja ki Nicolas Sarkozy államfő, de Morin előzetesen arról tájékoztatta magyar kollegáját, hogy Párizs továbbra sem kívánja növelni katonái számát az ázsiai országban.

Szekeres Imre a párizsi magyar nagykövetségen 15 olyan francia katonának nyújtott át elismerést, akik az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő, az EUFOR bosznia-hercegovinai békefenntartó missziójában magyar katonákkal közösen teljesítettek szolgálatot.

Josselin de Rohan-nál, a Szenátus védelmi bizottságának elnökénél tett látogatásán a honvédelmi miniszter kezdeményezte Mátyás király halotti pajzsának visszaszolgáltatását Magyarországnak, amelyet a napóleoni háborúk óta a párizsi Hadtörténeti Múzeumban őriznek.

Szekeres Imre délután megkoszorúzta Nagy Imre jelképes síremlékművét a Pere Lachaise temetőben.

Este a honvédelmi miniszter a Nemzeti Kapcsolatok Intézetében (IFRI) tartott előadást Oroszországról és a Nyugat-Balkánról.

Fotó: Szabadi Klaudia