Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Nemzeti önerővel és szövetségi támogatással valósítható meg a haza védelme

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2012. május 16. 20:09

A nemzeti önerő jelentőségét, a képességek nélkülözhetetlen fejlesztését hangsúlyozta dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára május 16-án, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tudományos konferencián.

A „Honvédelem, területvédelem és az önkéntes tartalékos haderő"  címmel rendezett konferencián – melynek védnöke Hende Csaba honvédelmi miniszter volt – előadást tartott dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára.

Siklósi Péter „A magyar védelempolitika a nemzetközi összehasonlítás tükrében"  címmel tartott előadásában úgy fogalmazott: Magyarország biztonságának alappilléreit a nemzeti önerő és a szövetségi rendszer jelenti, ám a két pillér nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet: az Egyesült Államok a jövőben kisebb szerepet kíván vállalni az európai biztonságot érintő kérdésekben. Ez természetesen nem érinti a NATO közös védelemről szóló 5. cikkelyének érvényességét és alkalmazhatóságát, de Európára mindenképpen több feladat hárul majd a következő időszakban.

A helyzetet nehezíti, hogy a kontinensen a védelmi költségvetések csökkenő tendenciát mutatnak. Mindez magában rejti azt a veszélyt, hogy Európa még kevésbé tud majd jelentős szereplő lenni, de e folyamatok a transzatlanti kapcsolatok további erodálódása irányába is hatnak. Európa tehát lépéskényszerbe került, méghozzá forrásszűküléssel járó, kedvezőtlen gazdasági környezetben. Ebben a helyzetben fokozott hangsúlyt kell helyezni a védelmi képességek csoportosítása és megosztása (pooling and sharing), illetve az okos védelem (smart defence) elvek szellemében történő együttműködésekre, különösen regionális szinten.

Siklósi Péter kiemelte: a kormány által elfogadott tízéves forrásprogram értelmében 2022-ig a GDP-arányos védelmi büdzsé 1,4 százalékos mértékével elérjük majd az európai államok átlagos kiadásait. „Meg kell őrizni, bizonyos területeken újjá kell teremteni az országvédelem alapjait" – hangsúlyozta. Magyarországnak nem áll érdekében szembemenni a nemzetközi trendekkel, így okos együttműködést kell kialakítanunk szövetségeseinkkel és a regionális partnerekkel. Eközben azonban óvatosnak kell lennünk, és nem szabad hagyni elsorvadni országvédelmi szempontból alapvető fegyvernemi kultúrákat, hiszen ezek újrateremtése utóbb rengeteg időt és pénzt vesz igénybe.

„Soha nem volt nagyobb szükség az óvatosságra, mint most, amikor a világ ilyen tempóban változik" – zárta előadását a helyettes államtitkár.

Benkő Tibor vezérezredes „Az MH felkészítése az országvédelmi feladatokra"  címmel tartott előadásában hangsúlyozta: „A katonák alapfeladata nem változott". Kiemelte, hogy a honvédség küldetése nem merül ki a törvény által felsorolt tizenkét feladat ellátásában, hiszen ezek számos egyéb feladatra bonthatók. Nyomatékosan kiemelte: ezek közül az első helyen mindig az ország védelme áll.

A honvédség helyzetéről szólva Benkő Tibor elmondta: a főbb haditechnikai eszközök jelentős része a közeljövőben eléri életciklusa végét, pótlásuk elengedhetetlen. A központi készletek minimális mértékben állnak rendelkezésre, és a válságreagáló műveletek személyügyi biztosítása is megoldásra vár.

A haderő főbb jellemzőiről szólva a vezérezredes kiemelte: a honvédség nemzeti, professzionális haderő önkéntességen alapuló tartalékos rendszerrel. A fegyveres és fegyver nélküli készenléti szolgálatok rugalmas reagálást biztosítanak. A haderő szövetséges keretben alkalmas a NATO 5. cikkelye szerinti helyzet kezelésére (országvédelem) és nemzetközi válságreagáló műveletek végrehajtására. A hadfelszerelés ugyanakkor egyes területeken elavult, a fenntarthatóság korlátozott.

Benkő Tibor kiemelte a missziókban való eredményes részvételt és ennek mindenoldalú biztosítását, hangsúlyozva: a missziós tapasztalatoknak köszönhetően a katonák az országvédelmi feladatokat is jóval magasabb szinten képesek ellátni. Középtávon az országvédelmi képességek helyreállítását, a korábban csökkentett fegyvernemi képességek (harckocsizó, páncéltörő, tábori tüzér tűztámogató, hídépítő, légvédelmi rakéta) visszaállítását említette fő célkitűzésként. Mint mondta, az országvédelmi feladatokra való képesség erősítése folyamatban van, és átalakítás alatt áll a katonai oktatás is.

Benkő Tibor kiemelte az új Honvédkórház funkcionális működtetését és fenntartását is.

A Honvéd Vezérkar főnöke a csapatkiképzés rendjének változtatásairól is szólt, és részletesen ismertette az önkéntes tartalékos rendszer jellemzőit. „Magyarország védelme nemzeti ügy, közös feladat, amely nemzeti önerővel és szövetségi támogatással valósítható meg" – fogalmazott összegzésként Benkő Tibor.

A konferencián dr. Deák János nyugállományú vezérezredes a magyarországi katonai stratégiai gondolkodás utóbbi két évtizedes fejlődéséről beszélt, dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, az MTA Hadtudományi Bizottság elnöke pedig a Magyar Honvédség 1989 és 2012 közötti átalakításáról.

 Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária