Politikai megoldás kell a helyi ellenzék és a NATO szerint

Mint Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ezt követően közzétett nyilatkozatából kiderül, egyetértettek abban, hogy olyan megoldást kell találni, amelyet líbiaiak irányítanak, teljesíti a líbiai nép legitim követeléseit, és támogatja a nemzetközi közösség.
„Most van itt az ideje, hogy megtaláljuk a megoldást Líbia népéért, amelynek joga van erőszak és félelem nélkül élni, joga van saját jövőjét tervezni, és amelynek törvényes törekvéseit teljesíteni kell" – fogalmazott a főtitkár.

A felek egyetértettek abban is, hogy az eddigi rezsim minden legitimitását elvesztette, a NATO-nak pedig folytatnia kell a civilek védelmére szolgáló műveleteit. Utóbbival kapcsolatban Rasmussen megerősítette, hogy addig folytatják, ameddig a nép elleni fenyegetés fennáll.

Brüsszeli vélemények szerint az, hogy a NATO-ban fogadták a bengázi küldöttséget, az Átmeneti Nemzet Tanács elismerését is jelenti.
Ezt a Benelux-államok, vagyis Belgium, Hollandia és Luxemburg illetékesei hivatalosan ki is mondták azt megelőzően, hogy szintén találkoztak a Mahmúd Dzsibril vezette küldöttséggel. Steven Vanackere, Uri Rosenthal és Jean Asselborn külügyminiszterek egybehangzóan jelezték: közös álláspontjuk szerint az átmeneti időszakban az ÁNT-t a líbiai nép képviselőjeként ismerik el.

Dzsibrilék szervezetét már több más nyugati ország is legitimként ismerte el, köztük Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is.
A líbiai küldöttség kétnapos brüsszeli programja során vezető európai uniós illetékesekkel is találkozik.

A NATO-ban – mint Rasmussen beszámolt róla – a demokratikus áttérésben viselt kiemelt felelősségére hívták fel a nemzeti tanács figyelmét.

A közlemény szerint az ÁNT delegációja megerősítette elkötelezettségét a demokrácia, a törvények betartása, az emberi jogok tisztelete iránt, egyszersmind köszönetet mondott a szövetségnek a szerepvállalásért, kidomborítva annak humanitárius jellegét.

Újságíróknak nyilatkozva Dzsibril visszautasította nemzetközi emberi jogi aktivisták azon állítását, hogy az ellenzéki erők is felelősek lennének polgári személyekkel szembeni visszaélésekért. Csupán annyit ismert el, hogy a líbiai felkelés első két hetében történt „néhány incidens", de szerinte a „felszabadított területeken", ma már semmi ilyenről nincs szó.

A nemzeti tanács illetékese azt is cáfolta, hogy szervezetük tárgyalásban állna a rezsimet vezető Moammer Kadhafival annak lemondásáról. Mint mondta, sokféle ötlet „röpköd a levegőben" a nyugati fővárosok között, de átfogó, teljes körű politikai kezdeményezést még „nem tettek le az asztalra".