„Szeptemberig még sok minden változhat”

Ray Odierno tábornok, az Irakban állomásozó amerikai haderő parancsnoka egy hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette: arra számít, hogy az iraki parlamenti választások elhalasztása nem lassítja le a harcoló amerikai csapatok kivonását az országból. S augusztus 31-e után már csak egy ötvenezres létszámú kontingens marad az ázsiai államban, akiknek feladata elsősorban az iraki biztonsági erők kiképzése lesz.

Jelenleg még 115 ezer amerikai katona állomásozik Irakban, és a négycsillagos tábornok úgy látja: a január 16-ról március 7-re halasztott választásig tizenötezer fő hagyhatja el az országot. A parancsnok ezt követően dönt arról, hogy a kivonás az előzetes terveknek megfelelően folytatódik-e. S amennyiben hatvan nappal a parlamenti választás után Odierno tábornok úgy ítéli meg, hogy az országban stabil a helyzet, megkezdődik a harcoló alakulatok hazavezénylése.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a kivonulás egyértelműen a meghirdetett Obama-stratégia része, amely arról szólt, hogy a 2003-ban kezdődött háborút követően az amerikai katonáknak lassan el kell hagyniuk a sivatagi országot. Ha ezt úgy teszik meg, hogy közben jelentősen stabilizálódik az iraki belső helyzet, az külön jó mindenkinek. Ugyanakkor Tálas Péter figyelmeztetett arra: mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem lesznek robbantások és egyéb terrorcselekmények az országban.

– Azt is látni kell, hogy a kivonulással az amerikaiak az összes olyan politikai erő lába alól „kihúzzák a szőnyeget", akik terrorcselekményeiket az amerikai és a nemzetközi közösség katonáinak jelenlétére hivatkozva követték el eddig – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

Arra a kérdésre válaszolva, miszerint mi az oka annak, hogy néhány hónap viszonylagos nyugalom után az elmúlt hetekben ismét emelkedett a merényletek száma Irakban, Tálas Péter elmondta: bár a pontos adatokat nem ismeri, de úgy látja, nem a merényletek, hanem az áldozatok száma növekedett. A terrorcsoportok egyre nagyobb és egyre véresebb merényleteket követnek el, úgy is lehetne fogalmazni: a korábbinál hatékonyabban dolgoznak. Emellett az utóbbi időben az is megfigyelhető, hogy elsősorban nem az amerikai, vagy más nemzetek katonái ezen merényletek célpontjai, hanem az iraki biztonsági erők, vagy éppen a civilek.

A tervezett, kiképzési feladatokat ellátó, ötvenezer katonából álló amerikai erővel kapcsolatban az SVKI igazgatója kifejtette: csak első hallásra tűnik soknak a kontingens létszáma. A feladat ugyanis elég nagy, ráadásul az iraki hadsereg jelenleg még nincsen olyan helyzetben, hogy önállóan képes lenne bármilyen akcióra. Emellett pedig az amerikaiak rövid időn belül szeretnének végezni az alakulatok felkészítésével és kiképzésével, így ez a létszám indokolt lehet.

– Természetesen az elért eredmények tükrében ez a kiképzői létszám a későbbiekben még változhat – vélte Tálas Péter, aki hangsúlyozta azt is, hogy az iraki események az Afganisztánban harcoló alakulatok számára is jó példát jelenthetnek. Hiszen Afganisztánban az egyik lehetséges katonai cél ugyancsak az, hogy a rendfenntartó erőket felkészítsék az önálló tevékenységre.