Tripolit is támadták a szövetségesek

Az állami televízió hírei szerint a nyugati légicsapások első hullámában – amelyben öt várost, Tripolit, Szirtet, Bengázit, Miszrátát és Zuvarát ért támadás a nyugati katonai koalíció repülőgépeiről, hadihajóiról és tengeralattjáróiról – legalább 48 ember vesztette életét, közülük huszonhatan Tripoliban, a sebesültek száma legalább 150-re rúg. Az áldozatok többsége polgári személy.
Izraeli sajtóértesülések szerint Kadhafi és családja, valamint a felső vezetés tagjai titkos föld alatti bunkerekben rejtőzködnek. Kadhafi már hetek óta komolyan készült a nyugati hadműveletre, ezért a harci helikoptereket és szárazföldi erőket sivatagi fedezékekben rejtette el, hogy minimalizálja sebezhetőségüket.

Ezzel egy időben az al-Dzsazíra katari hírtelevízió arról számolt be, hogy a Kadhafihoz hű erők nehéztüzérséggel lövik a lázadók keleti fellegvárát, Bengázit. Több lakos a mecsetekbe menekült.

Miszrátai lakosok beszámolója szerint a nyugati harci gépek a várostól 7 kilométerre fekvő légi támaszpontot támadták, ahol a kormányerők vetették meg lábukat. Cáfolták az állami televízió azon jelentését, hogy a vadászgépek polgári célpontokat és üzemanyag-tározókat támadtak meg a városban. A Kadhafihoz hű erők egy része röviddel a légicsapások megindulása előtt elmenekült a körzetből.

A Tripolitól mintegy 200 kilométerre keletre fekvő várost két hete kerítették be a kormányerők.

Szombaton kilenc ember vesztette életét a kormányerők támadásainak következtében. A kórházban már nem tudnak műtéteket végrehajtani, mert nincs érzéstelenítő szer. A súlyos anyagi károkat szenvedett városban három napja nincs vízszolgáltatás sem.

112 manőverező robotrepülő

Amerikai és brit hadihajókról, valamint tengeralattjárókról 112 manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, és több mint húsz líbiai célpontot találtak el szombat este a többszakaszos hadműveletek kezdetén – jelentette be Washingtonban William Gortney altengernagy. Az amerikai védelmi minisztériumban tartott sajtóértekezleten az altengernagy közölte, hogy a líbiai légvédelmi rendszerek és stratégiai jelentőségű kommunikációs központok ellen irányultak a támadások, s valamennyi célpont a tengerpart mentén feküdt.

A parancsnokoknak 6-12 órára van szükségük ahhoz, hogy értékelést tudjanak adni a légicsapások által okozott károkról.

Jelenleg mintegy huszonöt koalíciós hadihajó, köztük a Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt, Stout és a Barry nevű amerikai rombolók, valamint három amerikai tengeralattjáró tartózkodik a Földközi-tengeren. Öt amerikai felderítő repülőgépet is bevontak a műveletekbe. A líbiai vizekhez vezényelték a Charles de Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozót, amely vasárnap fut ki a tengerre Toulonból. Az arab országok később csatlakoznak a katonai akciókhoz.

Névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselők közölték, hogy az amerikai haditengerészet és légierő részt vesz a katonai műveletekben, de amerikai repülőgépek még nem kezdtek járőrözést a líbiai légtérben. Közlésük szerint Carter Ham tábornok, az Egyesült Államok Afrika parancsnokságának vezetője irányítja a műveletet.

Gortney altábornagy hangsúlyozta, hogy nincsenek amerikai csapatok Líbiában, és az Egyesült Államok a hadművelet logisztikai tevékenységében, például a repülőgépek utántöltésében, vállal vezető szerepet.

A francia légierő húsz vadászgépe közép-európai idő szerint szombaton 17 óra 45 perckor indította el a légicsapásokat, s tevékenységükhöz 20 órakor csatlakozott a brit és az amerikai erő.

A Pentagon egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője elmondta, hogy a légicsapások elsődleges célpontjai a líbiai főváros, Tripoli, valamint Miszráta körüli légvédelmi ütegek voltak.

A líbiai állami televízió szombat esti híradása szerint Tripoliban, Miszrátában, Szirtben és Zuvarában polgári és katonai objektumokat egyaránt légicsapások értek, amelyek számos halottat és hatalmas károkat okoztak. A Tripolitól mintegy 200 kilométerre keletre fekvő Miszrátában lángokban áll egy üzemanyagtározó, s találat ért egy Tripoli közelében fekvő kórházat is.

A francia vezérkar cáfolta a líbiai televíziónak azt a hírét, miszerint a légvédelem lelőtt egy francia harci gépet.

Kadhafi fenyegetőzik

Kadhafi a harci gépekkel és manőverező robotrepülőgépekkel indított támadásokat a “keresztesek igazságtalan agressziójának" minősítette.

A líbiai külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint Tripoli ezentúl semmisnek tekinti a Biztonsági Tanács 1973-as számú határozatát, amely egyebek között repüléstilalmi zóna létesítését rendelte el a Moammer Kadhafi líbiai vezetőt támogató erők és a kormányellenes lázadók között kirobbant harcok miatt, a polgári lakosság védelmében.

“Líbia, mint független ország és az ENSZ tagállama a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte, miután Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok részéről agresszió érte" – áll a közleményben, amelyben a líbiai vezetés a békére és a nemzetközi biztonságra való fenyegetésnek minősítette a nyugatiak katonai hadműveletét.

Hozzátették, hogy légicsapások értek több régiót az ország nyugati részén, áldozatokat szedtek a polgári lakosságból, károkat okoztak civil intézményekben, köztük országutakban, repülőterekben és kórházakban.

Líbia vezetése érvénytelennek tekinti a BT 1973-as számú határozatát, és ezért “joga van légi és szárazföldi erejét önvédelemre használni, miután Franciaország megsértette a repüléstilalmi övezetet" – közölte a líbiai külügyminisztérium.

Ezen túlmenően Líbia úgy döntött, hogy többé nem működik együtt az Európai Unióval az illegális bevándorlás elleni küzdelemben – közölte az állami televízióban a biztonsági szolgálat egyik meg nem nevezett vezetője, összhangban Kadhafi korábban hangoztatott fenyegetésével.