Új fejezet a NATO és Oroszország kapcsolatában

“Eljött az ideje annak, hogy ne aggodalmaskodjunk egymás miatt. Oroszország jövője az EU-val és a NATO-val való pozitív együttműködésben van" – vélekedett hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján Rasmussen. Reménykedően szólt arról, hogy az oroszokat be lehet vonni az atlanti szövetség rakétavédelmi terveibe. Szerinte az oroszok biztosak lehetnek abban, hogy a NATO nem szándékozik megtámadni őket, és – tette hozzá – ő sem gondolja, hogy az oroszok bármely NATO-országot meg akarnák támadni.

“Ha valahonnan veszély fenyegeti Oroszországot, akkor az a világ más sarkaiból kiinduló veszély" – mondta.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a rakétavédelem szükségességének megindoklásakor néven akarják-e nevezni Iránt, Rasmussen azt válaszolta, hogy ez nem indokolt, mert jóval több ország igyekszik szert tenni ballisztikus rakétákra.

A főtitkár szerint a péntek-szombati lisszaboni csúcs nyomán “hatékonyabb és elkötelezettebb" lesz a NATO. Mint reméli, a 28 tagország vezetői elfogadják majd a szövetség új stratégiai koncepcióját. Azon belül dönteni fognak arról, hogy az eddig csak a csapatokat oltalmazó rakétavédelmi képességeket össze fogják kapcsolni, tovább fogják fejleszteni őket, és így megteremtik az európai NATO-országok lakosságának rakétavédelmét.

Rasmussen azt is szeretné, ha az oroszok nyitottak lennének a rakétavédelmi együttműködésre, a rendszerek összehangolására.

A NATO-orosz együttműködés – folytatta – nem szorítkozik erre a területre. Az észak-atlanti szervezet országainak vezetői és Dmitrij Medvegyev orosz elnök Lisszabonban a tervek szerint közös dokumentumot fogadnak el arról, miként értékelik a XXI. század fő biztonsági kihívásait. A NATO arra is számít, hogy tovább erősítheti együttműködését Oroszországgal Afganisztán vonatkozásában, továbbá a terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelemben – mondta Rasmussen.

A NATO főtitkára közölte: a szövetség Lisszabonban a jövő év elejére kívánja hivatalosan kitűzni azt az időpontot, amikor megkezdődik Afganisztánban az ország biztonságáért viselt felelősség fokozatos átadása az afgán kormányerőknek. E folyamat a NATO reményei szerint 2014-re fejeződhet be.

Az új stratégiai koncepcióban az atlanti szövetség említést tesz majd az újszerű biztonsági kihívásokról – így például a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyéről, az energiabiztonsági problematikáról, a klímaváltozások lehetséges következményeiről – is.

Amellett, hogy a NATO alapfunkciójaként megmarad a tagországok területének védelme, a XXI. században e védelem eredményességének érdekében adott esetben a saját területen kívüli, attól esetleg távol eső térségekben is fel kell lépni – hangsúlyozzák az atlanti szövetség vezetői. A NATO egyfelől partneri kapcsolatokat szándékozik kialakítani külső – köztük úgynevezett “feltörekvő" – hatalmakkal, másfelől olyan képességekre is szert akar tenni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy konfliktus kezelésekor együtt tudjon működni a “civil szférával", a polgári újjáépítésben részt vevő nemzetközi intézményekkel.