Vizsga és puskaporszag a „hósivatagban”

Szöveg: Szűcs László | 2010. március 11. 18:51

Több kiképzés zajlik egyszerre a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyen települt zászlóaljainak legnagyobb kiképzési bázisán, a dóci gyakorló- és lőtéren. NATO ellenőrzésre, afganisztáni misszióba és az NRF-be is készülnek itt katonák. A honvedelem.hu helyszíni riportja.

Egyetlen éjszaka alatt változott homoksivatagból „hósivataggá" a dóci gyakorló- és lőtér. Legalábbis ezt mondják a katonák, akikkel először futunk össze az apró, Csongrád megyei település határában található honvédségi kiképző bázison. Tél Tábornok utolsó támadása során mintegy tíz centiméter vastagságú hótakaróval fedte be a hatalmas síkságot, pedig egy nappal korábban még madárcsicsergés fogadta az ide érkező bakákat, s a tüskés cserjék között már egy-egy nyíló hóvirágot is fel lehetett fedezni…

Persze a március közepén már szokatlan téli időjárás miatt nem áll meg az élet a lőtéren. Apróbb módosításokkal ugyan, de minden előírt kiképzési feladatot végre lehet hajtani – mindezt Dr. Böröndi Gábor dandártábornok, a debreceni alakulat parancsnoka mondja, aki ezen a napon ellenőrizni jött „fiai" és „lányai" munkáját.

Némi túlzással ugyanis ki lehet azt jelenteni, hogy a Bocskai dandár valamennyi katonája ezekben a napokban az alakulat valamelyik gyakorlóterén van. Csak azok az egyenruhások maradtak a debreceni Kossuth és a hódmezővásárhelyi Zrínyi laktanyákban, akik a mindennapi élet biztosításához és a szolgálatok ellátásához feltétlenül szükségesek. A többiek a hajdúhadházi, vagy éppen a dóci lőtéren kaptak feladatot.

Az átlagos hétköznapokon homoksivatagnak is becézett dóci lőtéren a tudósító szerény becslése szerint is több száz katona tevékenykedik egyszerre. A kívülálló számára kisebbfajta káosznak tűnik mindaz, amit lát, de természetesen itt minden előre egyeztetett tervek, és átlátható forgatókönyv szerint, jól szervezetten zajlik. A katonák alakzatban jönnek-mennek egyik foglalkozási helyről a másikra, kissé távolabbról lövések zaja hallatszik, odább pedig gumikerekű harcjárműveket állják körül a harcosok…

A dandár előtt több, nagyon fontos feladat is áll 2010-ben – meséli Böröndi tábornok, miután meghallgatta a

gyakorlótéren tartózkodó lövészzászlóalj-parancsnokok jelentéseit. – Ezek egyike a Debrecenben található 1-es, és a Hódmezővásárhelyen diszlokáló 5/62-es lövészzászlóaljakra épülő zászlóaljharccsoportok úgynevezett NATO CREVAL ellenőrzése. A harccsoportok már január első napjaiban megkezdték a felkészülést az ellenőrzésre, mégpedig a szakcsapatoktól érkezett CIMIC-PSYOPS (civil-katonai műveletek és lélektani hadviselés), HUMINT (harctéri hírszerzés), felderítő, műszaki, vegyivédelmi és légvédelmi modulelemekkel együtt. A CREVAL egyébként az angol Combat Readiness Evalution of Land Headquarters and Units kifejezés rövidítése, amely a NATO Szövetséges Európai Főparancsnokságának alárendeltségébe tartozó, szövetségi műveletekre felajánlott és kijelölt zászlóalj-szintű, szárazföldi alegységek alkalmazási készenlétének felmérési és értékelési rendszerét jelenti – árulja el a parancsnok, akitől megtudjuk azt is, hogy az 1-es zászlóalj tavaly már átesett egy nemzeti CREVAL-ellenőrzésen. Ennek során hiányosságként jött elő, hogy a BTR típusú harcjárművek toronylövészei nem minden esetben alkalmazták megfelelően a fegyvereiket. Éppen ezért ennek pótlására szakfelkészítést rendelt el a dandár parancsnoksága.

E szakfelkészítés február első napján kezdődött a dandárnál– veszi át a szót Gacsal János őrnagy, az 1-es lövészzászlóalj kiképzési részlegének vezetője –, s minden katonának részt kell venni rajta, aki toronylövész beosztásban szolgál, vagy a közeljövőben ilyen posztra tervezett. Célja pedig az, hogy az állomány megszerezze és elmélyítse azokat az ismereteket, amelyek az alakulatnál rendszeresített BTR–80-as és BTR–80/A típusú harcjárművek fegyvereinek szakszerű és magas szintű üzemeltetéséhez szükségesek nappal, illetve – éjjellátó eszközök használatával – éjszaka is.

A felkészítést, még Hajdúhadházon, hetvenen kezdték. Az első héten a BTR–80-asokkal kapcsolatos elméleti kérdéseket ismételték át, ezt követte a harcjárműre előírt lőgyakorlatok végrehajtása az eszközön található 14,5 milliméteres KPVT és 7,62 milliméteres PKT géppuskákkal. A harmadik héten a BTR–80/A harcjárművek elméleti ismereteit frissítette fel az állomány, ezután pedig ugyancsak lőgyakorlatok következtek a 14,5-es géppuskákkal. Mivel a hajdúhadházi lőtér nem alkalmas arra, hogy a 30 milliméteres, 2A72-es típusú toronyfegyverekkel is tüzeljenek a katonák, a felkészítés utolsó hetében Dócra költöztek.

– A homoksivatagban két lőgyakorlat várt az állományra – árulja el Gacsal őrnagy – ezek során álló helyzetből és úgynevezett rövid megállásokból kellett leküzdeniük a toronylövésznek a kihelyezett célcsoportokat, nappal és éjszaka egyaránt.

A felkészítést egyébként természetesen vizsga zárja, amelynek során az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretekből kell számot adniuk a katonáknak, mégpedig szigorú vizsgabizottság előtt. S e vizsgát jött megtekinteni a dandár parancsnoka.

– A dóci lövészetet március utolsó és április első hetében egy táborfalvai kitelepülés követi, ahol már a rajok, és a szakaszok összekovácsolása, valamint a fegyvernemi lőgyakorlatok és a páncéltörő, aknavető lövészetek végrehajtása a legfontosabb feladat – mondja ismét Böröndi tábornok. Az 5/62-es zászlóalj egyébként ekkor fordul be a CREVAL-ellenőrzésig tartó „célegyenesbe", hiszen április 26-án megkezdi az átcsoportosítást a Veszprém közelében található „nullaponti" lőtérre. Ekkor kezdik meg a „végső visszaszámlálást" a május 17–19-e között végrehajtandó ellenőrzésre.

Minden szinte egybe esik a Magyar Honvédség idei legfontosabb kiképzési rendezvényével, a Clever Ferret 2010 gyakorlattal, amelyen ugyancsak van feladata a Hódmezővásárhelyen települő zászlóaljnak, és a feladatok még a nemzetközi gyakorlat befejezése után sem érnek véget. Böröndi tábornok elárulja: az alegység állománya ezt követően több részre „szakad", s missziós felkészítést hajt végre. Az 5/62-es adja ugyanis a magyar tartományi újjáépítési csoport (MH PRT) kilencedik váltásának alapját, s a törzstisztek nagy része is a vásárhelyi alegységtől utazik majd ki Afganisztánba. A PRT felkészítése egyébként már jelenleg is tart, mégpedig a váltás tervezett parancsnokának, Lippai Péter ezredesnek, a Bocskai dandár törzsfőnökének vezetésével.

Ugyancsak ekkor kezdi meg a felkészülést az NRF (NATO Responce Force – NATO Reagáló Erők) tizenötödik váltásába felajánlott lövészszázad, különleges műveleti csoport, valamint víztisztító és CIMIC részleg is. A lövészszázad szintén a hódmezővásárhelyi 5/62-es zászlóaljra épül a váltás parancsnoka pedig az alegység „első embere" Szloszjár Balázs őrnagy lesz…

– Itt, a dóci lőtéren, jelenleg a PRT és az NRF állománya együtt hajtja végre a számára előírt különleges, úgynevezett békefenntartói lőgyakorlatokat – meséli Szloszjár őrnagy, akitől megtudjuk azt is, hogy a hagyományos lőgyakorlatokkal ellentétben ezek során nem az a cél, hogy az ellenfél megsemmisítésére készítsék fel a katonákat. A harcosoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy – nem halálos sérüléseket okozva – harcképtelenné tegyék azokat, akik egy éles helyzetben velük szemben állnak.

Ezt a lőgyakorlatok során az anatómiai célalakok használatával gyakorolják. Mégpedig úgy, hogy az emberi testet sematizáló célalakon különböző színekkel jelölik a testrészeket, s a békefenntartói lőgyakorlatok során a kék színnel jelzett végtagokat szabad csak eltalálniuk a katonáknak. Aki a piros színű fejre vagy törzsre lő, az nem megfelelő értékelést kap.

E feladatokat egyébként a rendszeresített pisztolyokkal és a gépkarabélyokkal is végre kell hajtania az állománynak – tudjuk meg az őrnagytól – sőt a géppuskásoknak és a mesterlövészeknek is külön-külön feladatuk van. Előbbiek a közeledő gépjárművet imitáló célokra tüzelnek, ám csak a jármű kerekeit szabad eltalálniuk, nehogy halálos sérülést okozzanak a benne ülő utasoknak. A mesterlövészek feladata pedig, hogy a tömegben felfedezzék, és harcképtelenné tegyék a hangadókat. Számukra a hagyományos, vagyis a lemezből készített célok között helyeznek el anatómiai célalakokat, amelyeken ugyancsak a végtagokat kell eltalálniuk. Ez utóbbi egyébként nem is mindig egyszerű feladat…

Vannak olyan katonák is a lőtéren, akik nem az afganisztáni misszióba, illetve NATO készenléti szolgálatba készülnek. Õk a zászlóalj nem lövész alegységei, akik számára egy kötelék-lőgyakorlat végrehajtását írta elő az alegység vezetése. A logisztikai század és a törzstámogató század katonáinak – bár egy éles helyzetben nem lövész feladataik vannak – ismerniük kell ezt a tevékenységet is, így számukra is szükséges néhány lőgyakorlat teljesítése – mondja Szloszjár őrnagy, aki egészen a tűzmegnyitás terepszakaszáig kísér, s végig magyarázza, hogy pontosan mit is látunk.

– Természetesen mindeközben az 1-es lövészzászlóaljra épülő zászlóalj-harccsoport is készül a számukra szeptemberben kezdődő CREVAL ellenőrzésre. Ezt követően pedig megkezdődik az alegység bázisán alapuló PRT tizedik váltás és KFOR negyedik váltás felkészítése – árulja el Böröndi dandártábornok, aki ugyancsak közelről szemléli meg a törzstámogató század bakáinak raj-szintű lövészetét. A katonák, a rajparancsnok utasítása után küzdik le az előttük több száz méterre felbukkanó célokat.

A tűzparancs után dobhártya-szaggató a karabélyok kelepelése. A levegőt eltelíti a „lőtér illata", vagyis a semmi mással össze nem téveszthető puskaporszag. S eközben pedig még mindig szakad a hó…