A tárca és a honvédség elmúlt évét értékelte Hende Csaba

„A hivatalba lépését követő első év folyamán a kormány Magyarország megújításán munkálkodott. Ezen belül a honvédelem teljes rendszerének megújítása is megkezdődött: a Honvédelmi Minisztérium célja a tiszta és átlátható gazdálkodás megteremtése és a Magyar Honvédség iránti társadalmi bizalom helyreállítása", kezdte tájékoztatóját Hende Csaba. Mint elmondta, a rendszer átvilágítása az elmúlt időszak során megtörtént, annak értékelése pedig folyamatban van. A miniszter felidézte, mit találtak a területen az átadás-átvételt követően: „Morális szétesettséget, átláthatatlan és felelőtlen gazdálkodást, rossz struktúrákat, a hatékony ellenőrzés nyilvánvaló hiányát, megalapozatlan védelmi tervet, bűnös felelőtlenséget a missziókban lévő katonák biztonsága iránt", sorolta.

A miniszter elmondta: a széles körű személycserékkel párhuzamosan szakértők bevonása mellett azonnal megkezdődött a helyzet elemzése és az átvilágítás, amelynek során súlyos jogsértésekre is bukkantak. „Olyan jogsértésekről beszélünk, amiket magukból az iratokból is ki lehetett olvasni", fogalmazott Hende Csaba, majd hozzátette: ahol a Büntető Törvénykönyv szabályaiba ütköző cselekmények gyanúja merült fel, ott – élve törvényi kötelezettségével – megtette a feljelentést a legfőbb ügyésznél. „A cél ugyanakkor nem bűncselekmények találása volt, hanem a közjó érdekében a közpénzek felhasználásának célszerűsítése", hangsúlyozta.

Átvilágítások

Az átvilágítás részleteit illetően Hende Csaba rámutatott: a Honvédelmi Minisztérium vagyonfelügyelete alá tartozó cégek gazdálkodásában több szabálytalanságot állapított meg a tárca. A minisztérium által felügyelt gazdasági társaságok évente összesen több mint 50 milliárd forint felett rendelkeznek. „Az átvilágítási jegyzőkönyvek megmutatták, hogy a gazdasági társaságok, illetve a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség működése átláthatatlan és ellenőrizetlen módon folyt", fogalmazott a miniszter, aki arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a vizsgált időszakban, 2005 és 2010 között a becslések szerint mintegy 1,773 milliárd forintnyi kár érte a tárcát és a honvédséget a fentiekből kifolyólag. A jogi megállapítások alapján 45 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az érintett társaságok vonatkozásában tizenkét vezető tisztségviselőt érint. Az okozott vagyoni hátrány pontos összegének kimutatása a nyomozás feladatát képezi, de az arányok már ma is ismertek: a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft.-nél 250 millió forint, a HM Rekreációs Nonprofit Kft.-nél 540 millió forint, a HM Térképészeti Kft.-nél 382 millió forint, a HM EI Zrt.-nél 596 millió forint, a HM Currus Zrt.-nél mintegy 5 millió forint kárt mutattak ki az átvilágítások.

Hende Csaba több általános és konkrét példát is hozott a visszaélésekre. A jelentősebb értékű beszerzésekkel kapcsolatban megállapítható, hogy azok túlnyomó része a nyilvánosság és a közbeszerzésről szóló törvény alkalmazását kizáró 143/2004-es Kormányrendelet szabályainak alkalmazásával került lefolytatásra, gyakran szabálytalanul. Utóbbi jogszabályt csak olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor minősített adatokat vagy nemzetbiztonsági érdekeket érint a beszerzés.

A lefolytatott beszerzések többsége valószínűsíthetően nem tartozik minősített adatot, vagy nemzetbiztonsági érdekeket érintő körbe. „Így közbeszerzés alóli mentesítéssel került sor például a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a sportpálya körüli kerítés karbantartására, illetve egy másik eljárásban a sporttelepi öltöző és tanterem részleges felújítására", említette Hende Csaba.

Azt is hozzátette, hogy bizonyos megrendelések esetében gyakran már a szolgáltatás teljesítése előtt sor került a fizetésre, vagyis a tárca lényegében „előfinanszírozta" az érintett vállalkozókat. „További sajátosság az aggályos szerződések tekintetében, hogy rendre ugyanazok a cégek indultak és nyerték a beszerzési eljárásokat, tehát a rendszer nemcsak átláthatatlan, hanem rendkívül belterjes is volt", említette a miniszter, aki az érintett cégek esetleges tulajdonosi összefonódásaira is utalt.

A társaságok korábbi vezetői hosszú távú szerződéseket kötöttek az alvállalkozókkal, így 2014-ig bebetonozták a túlárazott szolgáltatásokat. A példák tehát azt mutatják, hogy bizonyos magáncégek tényleges verseny nélkül, jelentős hasznot realizálva végeztek alvállalkozói tevékenységet a Honvédelmi Minisztérium gazdasági társaságai számára. „2014 végéig az utolsó pillanatban bebetonozták ezeket a szerződéseket. Az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy valamennyi szolgáltatóval egységesen 10 százalékos árcsökkentésben állapodott meg a tárca. A jogi feltételeket figyelembe véve megteremtettük annak lehetőségét, hogy 2012 közepétől újra visszanyerjük a cselekvőképességünket", mondta.

A miniszter ismertette az azonnal megtett intézkedéseket, így a társaságok esetében a vezető tisztségviselők létszámának és díjazásának csökkentését, a hatékonyság növelését célzó költségcsökkentést, illetve a cégektől kiszervezett tevékenységek felülvizsgálatát. Ennek keretében az úgynevezett alaptevékenységet, vagyis a honvédelmi rendeltetést szolgáló tevékenységeket visszavették, a közmű-ártárgyalások során pedig az egységes fellépésnek köszönhetően jelentős árelőnyt sikerült elérni. „800 millió forintot takarítunk meg évente a jövőben csak a villanyszámlán", említette példaként Hende Csaba. Mint mondta, a közbeszerzési gyakorlat is átfogó felülvizsgálat alá került, de az inkurrenciák értékesítésének szabályai is egyszerűsödtek. A korrupció ellen a Honvédelmi Minisztérium létrehozott egy kizárólag kontrollinggal foglalkozó főosztályt. A tárca szakemberei elkészítettek egy új Etikai Kódexet, egy Antikorrupciós Stratégiát és egy oktatócsomagot.

A honvédelmi miniszter megerősítette: a tárca minden olyan esetben érvényesíteni kívánja kárigényét, amikor bármely korábban megkötött szerződés esetében bebizonyosodik, hogy az abban foglaltak részben, illetve egészében nem valósultak meg, vagy a szerződés jogszabályt sértett, netán kár érte a tárcát.

A jövőbe tekintve

„Hangsúlyoznom kell, mert ez a legfontosabb és egyben a legbiztatóbb is a jövőre nézve: a csapatoknál szolgáló katonák erkölcsi tartása egyetlen pillanatra sem ingott meg, a tisztességes katonák e történetekben nem voltak érintettek", szögezte le a miniszter, és rámutatott: a katonáknak az árvízi védekezés, illetve a vörösiszap-katasztrófa során tanúsított helytállása mindenki számára megmutatta, mennyire értékes a Magyar Honvédség személyi állománya. „Egyes becslések szerint nagyobb anyagi értéket mentettünk meg, mint amekkora az éves honvédelmi költségvetés", érzékeltette a szerepvállalás mértékét a tárcavezető. A 2010. évi júniusi árvízvédelmi munkálatokban 4560 katona, 344 technikai eszköz és négy helikopter vett részt, míg a vörösiszap-katasztrófát követő devecseri és kolontári kármentesítésben és kárelhárításban 2300 katona, több mint 350 tehergépkocsi, busz, műszaki-technikai eszköz és hat helikopter hajtott végre feladatokat.

Az elmúlt egy év eredményei között a miniszter megemlítette az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének megkezdését, az elmúlt két évtized legnagyobb szabású haderő-fejlesztési vállalkozását. „Tavaly tizennyolc tartalékosunk volt, ma több mint kétezren vannak", mondta Hende Csaba, aki emellett az előrelépések között emelte ki a Szent Korona őrzésének hétfői és a Sándor-palota protokolláris védelmének 2012-es átvételét, a hagyományok ápolásának erősítését, illetve a hadisír-gondozást, mint fontos társadalmi és diplomáciai tevékenységet. Utóbbi célokra önálló szervezet jött létre. Szintén a jövőbe mutató lépések között került említésre az MH Ludovika Zászlóalj felállítása, illetve az, hogy a 2012. január 1-jétől részben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemből létrehozandó Nemzeti Közszolgálati Egyetem megteremti az átjárhatóságot az állami szolgálat különböző szakterületei között.
„A hazai légtérbiztonságot elősegítő harmadik 3D radar állomás felépítése elől elgördítettük a legfőbb akadályt, miután szakmai, társadalmi és környezetvédelmi szempontok alapján kiválasztottuk annak új helyszínét Medinán", emlékeztetett a miniszter.

A jövő pillérei között a miniszter elsőként a kiszámítható katonai életpálya-modellt emelte ki, de részletesen kitért a bürokrácia csökkentésének fontosságára is. Hende Csaba hangsúlyozta, hogy a Honvédelmi Minisztérium célja az egykor híres magyar hadiipari kapacitás újraélesztése is, hiszen vannak olyan termékeink, amelyek alkalmasak a hazai és a nemzetközi igények kiszolgálására.

Fotó: Zrínyi Média