Az új honvédelmi törvényjavaslat miniszteri expozéja

„Az önök előtt fekvő javaslat a haza védelmének és szolgálatának kettős, egymástól el nem választható ügyének sarkalatos törvényi kereteit hivatott megteremteni" – hangoztatta Hende Csaba. Kiemelte: expozéjában a sarkalatos törvény főbb céljait, a jogszabály kereteit és – a hatályos honvédelmi törvényhez képest – a legfontosabb változásokat ismerteti.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat megalkotása alapvetően két pilléren nyugszik.

A törvény létrehozásának második pilléréről, egy tágabb és összetettebb viszonyrendszerről szólva elmondta: az elmúlt évtizedekben megváltozott a biztonsági, a társadalmi és a gazdasági környezetet. Így a honvédelmi törvény számos területen korszerűsítésre szorul. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a hatályos honvédelmi törvény 1993 óta kiérlelt, lényegi, és a gyakorlatban jól működő rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit megváltoztatnánk.

Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat átfogó volta ellenére egy tisztázó folyamat eredménye is, hiszen az eddigi 210 paragrafushoz képest mindössze 85-ben foglalja össze a legfontosabb rendelkezéseket.

A miniszter a sarkalatos törvény tervezetének felépítéséről elmondta, hogy az négy részből és tíz fejezetből áll. Az első rész három fejezetben a honvédelem alapjait, a második rész öt fejezetben a Magyar Honvédség működését, a harmadik rész egy fejezetben a rendkívüli intézkedéseket, a negyedik rész pedig egy fejezetben a záró rendelkezéseket tartalmazza.

Az előterjesztett törvényjavaslat kellő részletességgel tartalmazza a katonai szolgálati kötelezettségre, a gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére, a különleges jogrendben alkalmazható részletes szabályokra, a honvédség szervezetére, feladataira, irányítására, vezetésére, működésére vonatkozó szabályozást.

A polgári védelmi kötelezettség vonatkozásában csak az alapvető szabályokat határozza meg, a részletes szabályokat a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza majd.

A honvédelmi munkakötelezettségre vonatkozóan a törvényjavaslat csak a korhatárra és a mentességre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az egyéb területek (mint a hatósági eljárás, a honvédelmi munkakötelezettséget teljesítők jogai és kötelezettségei) a munkaviszonyra vonatkozó szabályok körébe tartoznak, ezért indokolt, hogy azokat a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok előkészítéséért felelős minisztérium készítse elő külön sarkalatos törvényben.

A törvényjavaslat tartalmi elemei között mindenekelőtt a katonai szolgálati kötelezettségről kell szólnunk – folytatta expozéját Hende Csaba. A katonai szolgálati kötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételeket az alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése meghatározza, ezért azok, mivel ismétlés lenne, a javaslatban nem szerepelnek.

A katonai szolgálati kötelezettség ellátása megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején az alaptörvény szerint minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi feladata, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik. Ugyanúgy, ahogy jelenleg is rendelkezik a most hatályos törvény.

Nem hívhatók be katonai szolgálatra azok, akik 40. életévüket betöltötték, a kiképzett tartalékosok közül azok, akik a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárát elérték.

A katonai szolgálat teljesítésére a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél kerülhet sor.

A katonai szolgálat – amelyre csak megfelelő minősített helyzetben kerülhet sor, hangsúlyozta a miniszter – főszabályként továbbra is fegyveres katonai szolgálat. Ugyanakkor a javaslat az alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdésének megfelelően megteremti a fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállalók számára a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét.

E személyek a katonai szervezetek fegyveres tevékenységet nem igénylő beosztásaiban teljesítenének szolgálatot. A törvényjavaslat ugyanakkor garanciákat határoz meg annak érdekében, hogy senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel.

A honvédség irányítására – tért ki az expozé egy fontos részletre – az alaptörvény 45. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, a kormány és a feladatkörrel rendelkező miniszter jogosult.

A javaslat meghatározza e szervek és személyek irányítási jogosítványait, de ezen a területen csak a lényeges garanciális szabályokat rögzíti sarkalatos törvényben. A részletes szabályok meghatározása az alaptörvény 45. cikk (2) bekezdésében a kormány számára biztosított működés-irányítási hatáskörből eredően kormányrendeletben fog megtörténni.

A törvényjavaslat az egyértelmű irányítási, szakirányítási és vezetési viszonyok kialakítása érdekében világossá teszi, hogy a honvédség irányítása és vezetése a honvédelmi miniszter feladatköre.

A honvédelmi miniszter a honvédség irányítását személyesen, szakirányítását a közigazgatási államtitkár, vezetését pedig a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.

Hende Csaba szólt arról is, hogy a törvényjavaslat átalakítja a megyei védelmi bizottságok vezetését. A kormány kiemelt célkitűzése ugyanis a közigazgatás korszerűsítése érdekében az állami és önkormányzati feladatok egyértelmű, világos szétválasztása.

Jelenleg a megyei védelmi bizottságokat a megyei közgyűlés elnöke vezeti, és tagja a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője, a kormánymegbízott. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy e vezetési rend mellett nem elég hatékony az állami fellépés, nem biztosított a hatáskörök és felelősségi területek egyértelmű meghatározása. A javaslat ezért a kormánymegbízottat teszi meg a megyei védelmi bizottság elnökévé, és a megyei közgyűlés elnöke tag lenne abban.

A megyei védelmi bizottságokban szükséges a szakmaiság, a szakmai elem megerősítése – hallhattuk a miniszter szóbeli előterjesztésében. Ezért a javaslat bevezeti az elnökhelyettesi rendszert, úgy, hogy a honvédelmi feladatok tekintetében tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében pedig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője lássa el az elnökhelyettes feladatait.

A honvédség feladatai a hatályos honvédelmi törvényhez képest két új területtel bővülnek – jelentette ki Hende Csaba. Elmondta: egy harmadik új feladat, a Szent Korona és egyes nemzeti kincseink őrzése új feladatként a tavalyi honvédelmi törvénymódosításkor kerültek e szabályozásba.

Az egyik új feladat: a fegyveres összeütközések során elesett hősök sírjainak, emlékhelyeinek, emlékműveinek fenntartása, emlékük ápolása humanitárius kötelezettség, amelyben a Honvédségnek is közre kell működnie. Mint mondta, a minisztériumban ezért jött létre a Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal.

Az ugyancsak új feladat kapcsán emelte ki a miniszter, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében az állami közfoglalkoztatás alapvető érdek. Ehhez pedig a honvédségnek is kötelessége hozzájárulni azzal, hogy e tevékenység végrehajtásában, irányításában közreműködik. Ennek részleteit a szükségletekhez igazodva kell majd meghatározni, most tehát a felhatalmazásra került sor.

A honvédség tehát érdemben járul hozzá az ország újjáépítéséhez – tért ki a miniszter a törvényjavaslattal kapcsolatos felvetésekre. Ha ugyanez a törvényjavaslat 36. paragrafusa szerinti, fegyverhasználati joggal nem járó feladatként az állami közfoglalkoztatás irányításában való közreműködés lehetőségeként is megjelenik, az a bírálók szerint már nyilvánvalóan káros.

„Szerintem – tette hozzá – ugyanakkor éppen az lenne a pazarlás, ha a racionális feladat-koordinálásra is ismeretekkel rendelkező állomány ki lenne zárva az ország újjáépítésének feladatából, amelyhez hasonló tapasztalatokat viszont a békemissziós tevékenység során – a túlnyomó többség által elismert módon – eddig is megszerzett."

„Engedjék meg – folytatta –, hogy ilyen egyszerűen tegyem fel a kérdést a bírálóknak: amit Afganisztán népeiért 2006 óta megtesznek honvédeink – hogy tudniillik óvodát, iskolát, hidat és utat építenek, kutat fúrnak s így tovább –, azt idehaza, Magyarországon nem tehetik meg?
Afganisztánban a Tartományi Újjáépítési Csoportunk 7 iskolát és 5 klinikát épített. 48 iskolát újított fel, 23 klinikát bővített. 62 ivóvíz-ellátási projektet, 48 árvízvédelmi projektet hajtott végre, és 40 kilométer utat újított fel. Idén, mintegy 80 millió forint értékben járulunk hozzá leányiskola, híd és kormányzati épület elkészítésének munkálataihoz. Nem értem a kifogásokat: Afganisztánt szabad építenünk, a magyar hazát nem?!"

A javaslat kimondja azt is, hogy a katonai felsőoktatást folytató intézménnyel előkészítői vagy hallgatói jogviszonyban állók a Ludovika Zászlóalj állományába tartoznak, amely a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezet. A javaslat egyszersmind rögzíti azon garanciális szabályokat is, amelyek alapján a honvédség szervezetei létrehozhatók és megszüntethetők.

„Javaslatot teszünk a katonai ügyészi szervezet jogállásának rendezésére – hangsúlyozta ezt követően Hende Csaba. – A katonai ügyészségek jelenleg az egységes ügyészi szervezet részei, ugyanakkor azonban a végrehajtó hatalomhoz tartozó honvédség szervezeti keretébe is tartoznak."

Az alaptörvény 29. cikke alapján az ügyészség önálló alkotmányos szerv, amely nem tartozik a végrehajtó hatalom keretébe, ezért a 2012. január elsején hatályba lépő alaptörvénybe ütközik a katonai ügyészi szervezetnek a honvédség szervezeti keretében történő elhelyezése.

Az új alaptörvény XXXI. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. A miniszter ennek kapcsán elmondta: e rendelkezés az állam kötelességévé teszi az önkéntes tartalékos rendszer folyamatos korszerűsítését, fejlesztését. Szükséges a társadalom minél szélesebb körének bevonása a honvédelmi feladatokba. A javaslat ennek érdekében meghatározza az önkéntes tartalékos állományra vonatkozó legfontosabb szabályokat.

A törvényjavaslat szabályozza a katonai jelképek, jelzések fajtáit. Az elmúlt években gyakran tapasztalhattuk, hogy a honvédséghez nem tartozó személyek – arra való jogosultság nélkül – katonai egyenruhát és katonai rendfokozati jelzést viselnek.

A katonai rendfokozati jelzés és a katonai egyenruha jogosulatlan viselése veszélyezteti a honvédség működésébe vetett közbizalmat, azáltal, hogy megtéveszti az állampolgárokat, továbbá ezek a személyek gyakran veszélyeztetik a honvédség tekintélyét. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy katonai egyenruhát a honvédség tényleges állományának tagjai viselnek.

Az önkéntes tartalékos részére a rendelkezésre állás időszakában engedélyezhető az egyenruha viselése, a honvédség nyugállományú tagjai pedig külön törvény szerint viselhetnek egyenruhát. Engedélyezhető továbbá a rendvédelmi szervek tagjai számára az egyenruha viselése, ha a honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Erre békefenntartó missziók keretében kerülhet sor.

A javaslat gyakorlatilag fenntartja a hatályos minősített időszaki szabályozást, azonban azt az alaptörvény felépítésével összhangban szerkezetileg egy fejezetbe sűríti – hangzott a miniszteri megállapítás. A javaslat ugyanakkor nem tartalmazza a veszélyhelyzetben bevezethető rendkívüli intézkedések körét, amelyeket a jövőben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza majd.

A törvényjavaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy meghatározza a szakirányítás fogalmát, amely nélkülözhetetlen a jogbiztonság érdekében. A szakirányítás az arra jogosult tevékenysége a honvédség alaprendeltetés szerinti működésének biztosítására, a szolgálati elöljárói jogkörtől függetlenül.

A honvédelem ügye nemzeti ügy – emelte ki a honvédelmi tárca vezetője –, hiszen mindannyian érintettek vagyunk benne. Így van ez akkor is, ha , a béke idején van, aki ezt nem tartja elsődlegesen fontos dolognak. Az elmúlt esztendő rendkívüli eseményei – az árvizek és a kolontári katasztrófa – újólag figyelmeztettek: mindig készen kell állnunk mindenre. Ennek kapcsán Hende Csaba elismerésének és köszönetének adott hangot a katonák és parancsnokaik példaértékű helytállásáért a természeti csapások és az ipari katasztrófa mentési munkálatai során.

„Minden nemzet életében azok a pillanatok a legnehezebbek – mondta ezt követően a miniszter –, amikor egymásra utalva kell helytállnunk a létünkre, szabadságunkra, nemzeti és magán-javainkra leselkedő veszélyek elhárításában. Különösen igaz ez, ha ezt fegyverrel a kézben kell tennünk. Deák Ferenc így figyelmeztet bennünket: Az ostromállapot szomorú kényszerűség. Isten mentse meg a hazát, hogy rá szükség legyen. De az ostromállapotnál még súlyosabb állapot az, ha nincs törvény, amely azt szabályozza, és ha ostromállapoti törvény helyett önkény lép sorompóba."

Képviselőtársaihoz szólva így fogalmazott Hende Csaba: „A feladatunk az, hogy egy olyan honvédelmi törvényt alkossunk meg, amely minden tekintetben kiállja a békebeli és a háborús idők valamennyi próbáját. Olyan jogszabályt, amely biztosítja egy demokratikus nemzet túlélését minden rendkívüli helyzetben – amennyire azt egy törvény biztosítani tudja. Olyan törvényt, amely hatékony eszköz lehet a nemzet kezében, ha a legfontosabbakért kell küzdenie, amely nem megköti, de sokkal inkább megacélozza ezt a kezet. Rendkívül fontos, hogy ebben a kérdésben a szakmai szempontokat előtérbe helyező, méltó és tartalmas vita végén a lehető legnagyobb konszenzussal alkossuk meg az új Honvédelmi törvényt. A feladat nagyságához és jelentőségéhez illő volt az eddig elvégzett előkészítő munka is és a bizottságokban eddig lefolytatott vita is."

„Köszönet érte mindenkinek – jelentette ki a miniszter. Külön köszönet a normaszöveg elkészítésében résztvevőknek, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Országgyűlés szakembereinek, a közigazgatási egyeztetésben résztvevő tárcák munkatársainak."

Az új honvédelmi törvényjavaslat parlamenti „élete" június 23-án, csütörtökön a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban, valamint 27-én hétfőn az Önkormányzati és Településfejlesztési Bizottságban a módosító javaslatok megvitatásával folytatódik. Az ezt követően kedden kerül sor a parlament plenáris ülésén a részletes vita nyitányára.

Fotó: Galovtsik Gábor