Magyarország elismert, sikeres NATO-tag

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2011. október 13. 17:57

Magyarország a NATO megbecsült és elismert tagja, amit az is bizonyít, hogy az Egyesült Államok hamarosan az úgynevezett JTAC-képesség átadásával is támogatja majd a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalását – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter október 13-án, csütörtökön Szombathelyen.

Hazánk a folyamatosan megújuló NATO-ban címmel rendezett konferenciát Szombathelyen, a városháza üléstermében október 13-án a Magyar Atlanti Tanács.

A rendezvényen előadást tartott Hende Csaba honvédelmi miniszter, illetve Fodor Lajos, a tárca közigazgatási államtitkára is.

Rövid köszöntőjében a konferencia moderátora, dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke úgy fogalmazott: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások egyértelműen jelezték a hidegháború befejeződése után rövid ideig fennálló egypólusú világrend végét, a NATO pedig az új kihívásokra reagálva folyamatosan átalakul és megújul.

Emlékeztetett: az észak-atlanti szövetség nemcsak katonai rend, hanem értékközösség is egyben, amelynek hazánk is teljes jogú tagja.

Ezután Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere üdvözölte a megjelenteket, röviden felidézve a város katonamúltját, majd Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitotta meg a konferenciát.

Mint kiemelte, Magyarország a viharos évszázadok közepette is mindig békére vágyott, és a magyar nemzet az 1997-es NATO-tagságról döntő referendumon is erről tett tanúbizonyságot, amikor minden más tagállam lakóinál nagyobb arányban, 85 százalékos többséggel mondott igent a szövetséghez történő csatlakozásra.

Vizi E. Szilveszter rámutatott: a NATO tevékenysége minden ízében a polgári lakosság érdekeit szolgálja, és a szövetség ereje biztosítja a tagállamok számára a fejlődéshez nélkülözhetetlen biztonságot.

A valaha létezett legerősebb katonai szövetség

Magyarország a NATO-ban, a NATO Magyarországon című előadásában Hende Csaba honvédelmi miniszter felidézte: a szövetséget a hidegháborús szembenállás hívta életre, de a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyében megfogalmazódó kollektív védelem alapelve azóta is meghatározza a szervezet működését. „A NATO a világtörténelem legnagyobb, legerősebb és legsikeresebb katonai szövetsége", mutatott rá a honvédelmi miniszter, hangsúlyozva, hogy a szövetségnek történelme során ugyanakkor az új kihívásokra is mindvégig folyamatosan reagálnia kellett. Ennek tükrében szót ejtett a NATO eddigi stratégiai koncepcióiról, és kiemelte: a szövetségben érvényesülő „egy mindenkiért, mindenki egyért" elv az eljárásrendben is megnyilvánul. Szemben például az egykoron a Varsói Szerződésben érvényesült gyakorlattal, a NATO-ban Magyarország a többi tagállammal egyenjogú tag.

Ennek legfrissebb bizonyítékaként Hende Csaba elmondta: a héten Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet asszony arról tájékoztatta, hogy döntés született újabb jelentős értékű amerikai fegyver és felszerelés átadásáról a Magyar Honvédség részére, elsősorban az afganisztáni misszió megerősítése céljából. Ezen belül is alapvető újdonságot jelent az úgynevezett JTAC-képesség, amely előretolt földi légi irányítási pontok védelmi fegyverként történő alkalmazását jelenti. Segítségével a magyar katonák az adott helyszínre hívhatják a szövetséges légierőt, hogy ott az az ő irányításuknak megfelelően megsemmisítse az észlelt fenyegetést.

Hende Csaba részletesen szólt a NATO 2010-ben elfogadott új stratégiai koncepciójának alapelveiről és az új típusú kihívásokról, így például a kibernetikai tér biztonságának jelentőségéről vagy az energiabiztonság kérdéséről. Hangsúlyozta a költséghatékonyság fontosságát, amelynek jegyében multinacionális védelmi képességek kialakítására került sor a szövetség égisze alatt többnemzeti csoportosításban és megosztásban. Kiemelte Magyarország szerepvállalását ezen együttműködésekben, például a katona-egészségügyi hálózat terén, de példaként hozta fel a többnemzeti stratégiai légiszállítási képesség és a pápai bázisrepülőtér e téren játszott alapvető szerepét is.

Mint fogalmazott, hazánk erőfeszítéseit a szövetségesek is elismerik: ezért kaptunk felkérést a közelmúltban arra, hogy – két, egyenként féléves ciklus után – egy teljes évre is vállaljuk el a vezető nemzet szerepét a Kabuli Nemzetközi Repülőtéren. Hende Csaba azt mondta: jelenleg e kérdésben még nem született döntés, a feltételek vizsgálata folyik, ám már maga a felkérés ténye is igen komoly elismerést jelent Magyarország számára.

Nemzeti érdekérvényesítés

A miniszter előadása után Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szólt a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséről a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben történő részvételén keresztül. „Kevesen tudják, hogy jelenleg több mint százharminc háború és fegyveres konfliktus zajlik a világban, és ezek közül több mint tízben ezer fölött van a halálos áldozatok száma. A sebesültek, otthontalanok száma pedig ennek többszöröse", mutatott rá.

Fodor Lajos kiemelte: napjainkban olyan modern kihívásokkal kell szembenéznie a NATO-nak, mint a terrorszervezetek által folytatott aszimmetrikus hadviselés, a kiberterrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem. Ismertette hazánk elsődleges nemzeti érdekeit, illetve a szövetségen belül érvényesülő legfontosabb biztonság- és védelempolitikai alapelveket.

A közigazgatási államtitkár elmondta: jelenleg több mint ezer magyar katona szolgál béketámogató műveletekben a világ különböző válsággócaiban, amelyek célja a fegyveres konfliktusok megelőzése, megakadályozása, illetve humanitárius segítségnyújtás az adott területeken. E missziók közül jelenleg egyértelműen az afganisztáni jelenti a legkomolyabb kihívásokat, de hazánk szempontjából alapvető jelentőséggel bír a Nyugat-Balkán stabilitása, így a KFOR- és EUFOR-missziók sikere is.

Fodor Lajos összegzésként úgy fogalmazott: a magyar haderő nemzetközi szerepvállalása a nemzeti érdekek további érvényesítését biztosítja a világpolitikai folyamatokban, a Magyar Honvédség a magyar politika egyik érdekérvényesítő eszköze. „E békeműveleti szerepvállalás pedig elismert, sikeres tevékenység", zárta előadását a közigazgatási államtitkár.

Ezután Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka nyitotta meg A Magyar Néphadseregtől a NATO-tagságig című kiállítást, majd a konferencia második részében Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megbízott katonai főigazgatója, az afganisztáni PRT-8 egykori parancsnoka tartott előadást élményeiről. Ezután Dr. Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára ejtett szót a NATO-tagság külügyi vonatkozásairól.