Tizenhárom hónap Szarajevóban

A bosznia-hercegovinai békefenntartó misszió az 1992-1995 közötti háborút lezáró daytoni békemegállapodás után kezdődött. A NATO vezette békefenntartó küldetés az első évben IFOR, azt követően pedig 2004-ig SFOR néven működött – a kezdetektől a Magyar Honvédség jelentős szerepvállalásával. „A 2004 júniusi isztambuli NATO-csúcstalálkozón a szövetség döntött arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által ráruházott jogkörök közül a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodáshoz kapcsolódó végrehajtó mandátumot, azaz a biztonságos környezet akár katonai erővel történő fenntartásának felelősségét és jogát átadja az Európai Unió hatáskörébe. Ehhez a feladathoz indította el az EU az ALTHEA műveletet" – mondta Könczöl Ferenc ezredes. Hozzátette: a művelethez szükséges katonai erőt, illetve elrettentő képességet a helyszínen lévő uniós és nem EU-tagországok által telepített erők mellett a NATO által biztosított tartalék erők adják. Hiszen – és ezt kevesen tudják – az Észak-atlanti Szövetség a mai napig jelen van a műveleti területen.

Manővererővel nem rendelkezik

Megtudtuk: a Butmir táborban – az EUFOR-parancsnoksággal közös épületben – települő NATO-parancsnokság tevékenységének fő irányát 2004 decembere óta a bosznia-hercegovinai védelmi szektor támogatása, az ehhez szükséges stratégiai szintű elemző-tanácsadó tevékenység végzése, valamint a békepartnerségi feladatok koordinációja képezi. Emellett a szintén 2004-ben tető alá hozott Berlin Plusz egyezmény keretében számos területen (infrastruktúra és híradó-informatikai képességek biztosítása, gépjárműpark üzemeltetése, vezetési-irányítási feltételek biztosítása, felderítési-hírszerzési információk megosztása,) végzi az EUFOR ALTHEA művelet támogatását. A parancsnokság összlétszáma 100 fő alatt van és manővererővel nem rendelkezik, ugyanakkor vannak kihelyezett munkahelyei a bosznia-hercegovinai védelmi minisztériumban is.

„A NATO-parancsnokság szervezeti felépítése tükrözi a feladatrendszerét, azaz két fő pillérre épül: a stratégiai szintű tanácsadó, illetve koordináló feladatokat végző NATO Tanácsadó Csoportra, amit az én szolgálati időm alatt egy norvég ezredes vezetett, aki egyben a parancsnokság parancsnokhelyettese is. A második pillér pedig a működtetést, támogatást, a napi élet biztosítását végző, valamint az EUFOR ALTHEA művelet támogatását koordináló törzs, amelynek a főnöke voltam. A tanácsadó csoportban egy magyar főtiszt szolgál humánerőforrás-tanácsadói beosztásban, illetve három magyar katona dolgozik a törzsben: a törzsfőnök, továbbá egy-egy, az ő munkáját támogató főtiszt, valamint egy adminisztratív feladatkörben szolgáló altiszt" – részletezte Könczöl Ferenc ezredes.

Mint hangsúlyozta: a szarajevói NATO-parancsnokságon – mint általában minden katonai szervezetben – meghatározó a törzsfőnöki beosztás. Kulcsfontosságú az alaprendeltetést és a működést támogató funkciók vezetésében és irányításában, valamint az EU vezetési elemek és az EUFOR erők valós igényeinek helyi szinten történő biztosításában. „Napi feladatom volt az EUFOR-erőkkel történő koordináció és az együttműködés szervezése – a parancsnokság vezetésének belső munkamegosztásában ez a feladat rám hárult –, amelynek végzésében nagy segítséget jelentett, hogy az EUFOR-parancsnokság törzsfőnöki beosztását is egy magyar, dandártábornoki rendfokozatú katona tölti be szintén éves rotációban" – árulta el az ezredes, hozzátéve: további feladata volt még a parancsnokság napi működéséhez, a tanácsadó csoport támogatásához szükséges tervező-szervező tevékenység irányítása, a költségvetési gazdálkodás operatív felügyelete és a logisztikai, infrastrukturális funkciók működtetése is.

„Ugyancsak a törzsfőnök feladata a felderítő információk feletti rendelkezés, az azok megosztásához kapcsolódó szabályok betartatása és a biztonsági menedzsmenthez kapcsolódó feladatok végzése is. Mindezek mellett a törzsfőnöki irodára hárult az elöljáró parancsnokságokkal – mint például a monsi Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnoksága, azaz a SHAPE, a nápolyi Szövetséges Összhaderőnemi Parancsnokság, vagyis a JFC -, illetve a társ-parancsnokságokkal, azaz leginkább a koszovói KFOR-ral való koordináció és együttműködés" – mondta az ezredes.

Másodszor Bosznia-Hercegovinában

Könczöl Ferenc ezredesnek a mostani volt a második külszolgálata. Mint megtudtuk: 2010-ben összesen egy évet szolgált az EUFOR- parancsnokságon mint törzsigazgató. Ugyanebbe a pozícióba szeretett volna visszamenni, el is kezdte rá a felkészülést 2015-ben, ám a következő évben ő vette át az oberammergaui NATO-iskolába, nem fegyveres tartós külszolgálatra távozott Kovács Ferenc ezredes helyét a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred élén, így „el kellett napolnia" a saját misszióját. Aztán 2017-ben az MH Összhaderőnemi Parancsnokság akkori parancsnoka, Huszár János vezérőrnagy felkérte, hogy vállalja el a szarajevói NATO-parancsnokság törzsfőnöki beosztását 2017-es kezdéssel.

„Természetesen örömmel mondtam igent erre a megtisztelő felkérésre" – mondta Könczöl Ferenc, hangsúlyozva: ezt a pozíciót hosszú évek óta magyar főtisztek töltik be. A magyar katonai vezetés ugyanis ezzel is demonstrálni kívánja, hogy a külpolitikai prioritásokkal összhangban a Magyar Honvédségnek is érdeke a Balkán stabilitása.

A közös munka és a közös parancsnoki épület miatt természetesen elengedhetetlen a zökkenőmentes együttműködés az EUFOR és a NATO között. Könczöl Ferenc ezredes szerint a közös munka szintje és minősége nagyban függ a vezetők attitűdjétől, és attól, hogy ki milyen úton-módon kívánja elérni azokat a célokat, amit az adott parancsnokság számára meghatároztak. „Én rendkívül szerencsés voltam, mert mind a NATO-, mind pedig az EUFOR-parancsnokságon olyan vezetőkkel dolgozhattam együtt, akik teljes mértékben értették az együttműködés fontosságát a célkitűzések elérésében. Bár nyilván a különböző feladatrendszerből fakadóan a prioritások nem mindig estek egybe, a hatékony koordinációnak köszönhetően a nehézségek zömét sikerült leküzdeni. Ebben nem kis része volt a két parancsnokság magyar törzsfőnökeinek, hiszen elsősorban mi voltunk felelősek a tevékenységek összehangolásáért és a felmerült problémák megoldásáért. De mindebben nagy szerepet játszott az is, hogy az EUFOR-parancsnokságról az én egyéves misszióm alatt kint szolgáló két magyar törzsfőnökkel, Szpisják József, illetve Horváth Gábor dandártábornok urakkal kiváló kapcsolatot sikerült kialakítani" – mondta.

Törékeny biztonság

Könczöl ezredes szerint Bosznia-Hercegovinában a biztonsági helyzet jelenleg nyugodt, de rendkívül törékeny. „Az elmúlt egy esztendőben ez nem változott radikálisan, viszont az októberi választások közeledtével egyre élesebbé vált a politikai retorika, ami rányomta a bélyegét az ország lakosságának mindennapjaira. Az ország vezetésének euroatlanti integrációs törekvései is folyamatosan támadásnak voltak kitéve egyes politikai erők részéről, ami finoman szólva nem könnyítette meg sem az amúgy sem ideális helyzetben lévő integrációpárti erők helyzetét, sem a NATO-parancsnokság tanácsadóinak tevékenységét" – emelte ki az ezredes, hozzátéve: véleménye szerint az ország biztonsági erői, illetve a fegyveres erők felkészültek, képesek biztosítani a biztonságos környezetet, azonban a rendelkezésükre álló erőforrások korántsem nevezhetők ideálisnak. „Szükség esetén az ő támogatásukban van szerepe az EUFOR helyszínen lévő erőinek, valamint a harcászati, hadműveleti és stratégiai tartalékoknak, amelyek zömét a NATO biztosítja" – fogalmazott.

Könczöl Ferenc ezredes – alig néhány napos pihenő után – már vissza is vette a parancsnoki beosztást a győri alakulat élén. Mint elárulta: katonai pályafutásában nagyon sokat jelentette a Butmir táborban eltöltött valamivel több, mint egy év. Legfőképpen azért, mert fél évet együtt szolgálhatott az MH EUFOR Kontingens 21. váltásával, amelynek zömét a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred biztosította.

„Annak ellenére, hogy én a NATO-parancsnokságon szolgáltam, azaz a műveleti területen nem az én alárendeltségembe tartoztak a magyar kontingens tagjai, sok tiszt, altiszt és legénységi állományú katona szakmai és emberi oldalát ismertem meg olyan mélységben, amelyre idehaza sajnos egyszerűen nincs lehetőség. Mindez biztosan hozzásegít ahhoz, hogy az ezred élére visszakerülve hatékonyabban végezhessük közös feladatainkat. A parancsnokságon végzett munka jellege, a nemzetközi környezet sokszínűsége, valamint a stratégiai szintű feladatok, az ehhez kapcsolódó, akár diplomáciai viszonyrendszerekbe történő bepillantás lehetősége, esetenként az ebben történő tevékeny részvétel pedig minden bizonnyal mélyítették, árnyalták és finomították korábbi vezetési ismereteimet. Emellett bízom abban, hogy misszióm tapasztalatai segítenek a vezetéshez szükséges stratégiai gondolkodás és látásmód fejlesztésében, formálásában is" – mondta Könczöl Ferenc ezredes.

Fotó: Könczöl Ferenc ezredes archívuma