Múltidéző - 94. oldal
Márton napi libaságok
2017. november 12. 15:50
A Magyar Honvédségben Szent Márton napját, november 11-ét a felderítők napjaként ünneplik. Míg a katonák állománygyűléssel, áldásvétellel, koszorúzással és zászlófelvonulással tisztelegnek a felderítők védőszentje előtt, sokan a Márton napi fesztiválon „liba-lakomáznak”. Márton nap történetét rengeteg legenda övezi, -többek között- az éhségtől védelmező libahús és a gyógyító erejű újbor hiedelme. A jótékonykodás, az időjóslás és a mártoni mulatságok pedig mai napig hagyománynak számítanak.
Szent Márton, a felderítők védőszentje
2017. november 11. 13:17
Úgy tartja a mondás, hogy katonai felderítésre azóta van szükség a világon, mióta az emberek uralják a bolygót. Az egyes embercsoportok ugyanis már a kezdetek óta gyakran kerültek fegyveres konfliktusba egymással, és minden összetűzés kimenetelét meghatározza a felderítés minősége. A Magyar Honvédségnél november 11-e a felderítők napja.
Cár-bomba: az 50 megatonnás nukleáris szörny
2017. október 30. 19:22
56 évvel ezelőtt, 1961. október 30-án az akkori Szovjetunióban található Novaja Zemlja sziget fölött robbantották fel a Cár-bomba névre keresztelt, eddigi legnagyobb, 50 megatonna hatóerejű hidrogénbombát.
Első nap már hatezer fogoly
2017. október 30. 16:19
Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.
Két katona, akiknek neve nem merült feledésbe
2017. október 29. 13:48
Számos olyan fiatal tiszt harcolt az első világháborúban, akiknek nevét a történelem később megörökítette, azonban többségük névtelen hősi halottá lett.
Lehullottak a falevelek
2017. október 29. 7:12
Az Isonzó folyó völgyét körülölelő hegyekben már beköszöntött az ősz, távolabbi magaslatokon már havas csúcsokat sütött a nap. A Kolovrat tetején a történészt hallgatva utaztunk az időben, azokban a percekben száz évvel korábban már javában folyt az ágyúzás, de akkor és ott csak a csend vett körül mindent.
Tervszerűen folyik az előrenyomulás
2017. október 26. 9:35
Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.
100 éve történt a caporettói áttörés
2017. október 24. 11:52
Vitéz Bertalan Árpád őrnagy, posztumusz alezredesnek az egyik legvitézebb magyar katonatisztnek, a legendás parancsnoknak – akiért szó szerint tűzbe mentek a katonái – életével érdemes megismerkednünk. Annál is inkább, mivel a magyar katonai ejtőernyőzés megteremtőjének nevét 2016 októbere óta egy alakulat, az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár viseli.
Tizenkét pokol
2017. október 24. 10:45
„Mi az, hogy Doberdó? Akkor még nem tudtuk, hogy később ezen a néven szerepel majd a történelemben az a hely, ami nekünk a rettegést, a halált, a szenvedést jelentette. Később pedig azt, hogy csak azért is!” – így ír naplójában az első világháború isonzói hadszínterét megjárt egykori katona, Legéndi József.
Rendszerkorrekció vagy forradalom
2017. október 24. 7:24
Az 1950-es évek elejére a Rákosi Mátyás vezetésével kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája, valamint az abból eredő szegénység és a Magyar Dolgozók Pártja által gyakorolt terror komoly feszültséget eredményezett Magyarországon. Az 1953-ban miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre reformprogramja sikeresen enyhítette a fennálló konfliktust, de a rákosista köröknek köszönhetően az Országgyűlés 1955-ben felmentette Nagy Imrét, akinek helyére Hegedűs Andrást nevezték ki. A miniszterelnök eltávolítása komoly elégedetlenséget váltott ki országszerte. Az időközben bekövetkezett bel- és külpolitikai események vezettek el az 1956-os forradalom és szabadságharchoz. Hogy miként alakultak a fővárosi és vidéki események 1956. október 23-28 között, arról dr. Szakály Sándor történész, dr. M. Kiss Sándor történész és dr. Horváth Miklós hadtörténész beszélgetett a Katonai filmstúdióban.