Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Gépkarabély helyett fakanalat fogtak

Szöveg: Szűcs László |  2009. július 31. 17:04

Minden évben, július utolsó, vagy augusztus első napjaiban ünneplik az alakulat napját a szolnoki MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj katonái. Idén július 31-én nem a laktanyában, hanem az Alcsi-szigeten található Holt-Tisza Vízisport-telepen gyűltek össze, hogy együtt töltsenek egy kellemes napot.

A zászlóalj névadója, Bercsényi László 320 esztendővel ezelőtt, 1689. augusztus 3-án született Eperjesen. Születésének napja a Szolnokon található 34-es különleges műveleti zászlóalj csapatünnepe. Idén rendkívüli módon ünnepeltek a szolnoki katonák, hiszen július 31-én nem a laktanyában és egyenruhában, hanem az Alcsi-szigeten található Holt-Tisza Vízisport-telepen, bermuda nadrágban, vagy éppen fürdőruhában töltötték el a napot. És a rendezvényre meghívták az alakulatnál, illetve a jogelődöknél egykor szolgált katonákat is.

Természetesen ezen a napon a programok is különlegesek voltak, hiszen a katonák horgászversenyre, illetve főzőversenyre is benevezhettek. Délután pedig sárkányhajó verseny és játékos vetélkedők várták a bátor jelentkezőket. Akikből természetesen nem is volt hiány, hiszen az alakulatnál szolgálók soha, semmilyen kihívástól nem riadnak vissza…

A csapatünnep hivatalos része a szolnoki helyőrségi zenekar gyepshow-jával kezdődött, akik előadták az egyik zenész által komponált Bercsényi-indulót. Ünnepi beszédében Porkoláb Imre alezredes, a zászlóalj parancsnoka elmondta: Bercsényi László nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is nagy hírnevet szerzett magának. Hiszen katonaként beírta nevét nemcsak hazánk, hanem Franciaország történelmébe is. A parancsnok ezt követően röviden felelevenítette a névadó élettörténetét, aki II. Rákóczi Ferenc hűséges hadnagyaként 1708-ban rettenthetetlen bátorsággal harcolt a trencséni ütközetben. A szatmári béke után a fejedelemmel együtt emigrált Párizsba, ahol Rákóczi testőrkapitánya lett. 1719-ben, már mint a francia hadsereg ezredese ment Rodostóba és szervezte meg a magyar menekültekből a Bercsényi-huszárezredet, amely francia szolgálatba állt. 1735-ben dandárnok, 1738-ban tábornok, 1742-ben altábornagy lett, 1758. március 19-én pedig a legfőbb katonai méltóságot nyerte el, Franciaország marsalljává nevezték ki.

„Napjainkban a Magyar Honvédség az átalakulás időszakát éli. NATO csatlakozásunk és ebből adódó szövetségesi feladataink, valamint a haderő szervezeti megújulása kapcsán egyre újabb és komolyabb kihívásoknak kell megfelelnünk" – fogalmazott Porkoláb alezredes, aki természetesen beszélt azokról a katonákról is, akik nem lehettek jelen a csapatünnepen, mert vagy külföldi missziókban szolgálnak, vagy pedig a gyakorlótéren végzik a számukra előírt kiképzési foglalkozásokat.

Az alakulat parancsnoka megköszönte a családtagok támogatását is, mert, mint elmondta: „ők azok, akik a missziókban lévőket, és a gyakorlótéren hosszú-hosszú heteket töltő katonákat támogatják. És ez a stabil háttér rendkívül fontos!"

A családi nap nemcsak azért volt rendkívüli, mert a katonák gépkarabély helyett fakanalat tartottak a kezükben, s ezzel kevergették a bográcsban rotyogó finomságokat. Ez a nap valóban a kikapcsolódásról és a szórakozásról szólt a Bercsényi zászlóalj katonái részére. És ebbe még az is „belefért", hogy az állomány összefogott és a zászlóalj parancsnokát beledobták a Holt-Tisza kellemes, 24 Celsius-fokos vizébe…

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Dévényi Veronika és Rácz Tünde