1 591 116 munkaóra, 493 ezer kilométer

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2013. június 18. 17:28

Az árvízi védekezésben a Magyar Honvédség szinte minden alakulata részt vett, a tartalékosok pedig felkészült és elkötelezett módon végezték munkájukat, teljesítményük semmiben sem maradt el a hivatásos és szerződéses katonákétól – mondta június 18-án, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén Hende Csaba.

Június 18-án tartotta éves beszámolóját a törvényhozás szakbizottsága előtt a honvédelmi miniszter. Hende Csaba első napirendi pontként a Magyar Honvédség árvízi védekezésben történt részvételéről tájékoztatta a bizottság tagjait.

A honvédelmi miniszter elmondta: a haderő négy körzetre összpontosítva, öt bázislaktanyával és négy bázisobjektummal, összesen huszonnyolc helyszínen, 9 633 fővel, 803 technikai eszközzel vett részt a veszélyhelyzet elhárításában. A munkálatok során összesen 1 404 fő tartalékos állományt – több mint 1 100 önkéntes műveleti tartalékost és közel 300 önkéntes védelmi tartalékost – is bevetettek. A részvétel már csak ennek köszönhetően is intenzívebb volt, mint a 2010-es, a Sajót és a Hernádot érintő észak-magyarországi árvízi veszélyhelyzet idején.

Az árvíz elleni küzdelemben a Magyar Honvédség szinte minden alakulata részt vett – mondta a honvédelmi miniszter. A haderő emellett önállóan hajtotta végre a feladatellátás teljes logisztikai biztosítását is.

A tárcához negyven letisztult, egyértelmű felkérés érkezett a veszélyhelyzetben, ezeket a minisztérium és a honvédség maradéktalanul teljesítette – szögezte le Hende Csaba.

Június 3-án már beérkeztek az első igények a minisztériumhoz. Másnap, a veszélyhelyzet kihirdetésével párhuzamosan a honvédelmi elnökhelyettesi beosztású önkéntes műveleti tartalékosak megkezdték a feladatok végrehajtását a helyi védelmi bizottságokban. Június 5-ére a bevont erők létszáma már meghaladta a háromezer főt, akik a Honvéd Vezérkar főnökének feladatszabása alapján végezték munkájukat.

Hende Csaba külön kiemelte a légi és vízi feladatok teljesítését. „A honvédség szállítóhelikopterei nélkül a Szigetköz nem lett volna megmenthető, ami egyértelműen aláhúzza azon konszenzus fontosságát, amely a szállítóhelikopter-képesség újrateremtését illetően létrejött a parlamenti pártok között" – hangsúlyozta a miniszter.

Hende Csaba a speciális feladatok között megemlítette a katasztrófavédelmi feladatokra első ízben bevetett, teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású pilóta nélküli repülőgépek alkalmazását. A drónok jelentős nagyságú személyi állomány munkáját váltották ki, és pótolhatatlan felvételeket szolgáltattak a meg nem közelíthető területekről, mindezt jelentős költséghatékonyság mellett.

A miniszter szintén méltatta a tűzszerészek és a búvárok munkáját.

Az önkéntes tartalékosokról szólva Hende Csaba kiemelte: felkészült és elkötelezett módon végezték feladataikat, teljesítményük semmi sem maradt el a hivatásos és szerződéses katonákétól. „A behívottak 92 százaléka az első telefonhívásra jelentkezett, meg sem várták a hivatalos behívót, hiszen gyorsan kellett cselekedni" – mutatott rá a tárcavezető. „Az elmúlt napok fényesen bizonyították: valós képességről, hadrafogható, vitéz, bátor magyar katonákról van szó."

A honvédség erői összesen 28 helyszínen, 1 591 116 munkaórában dolgoztak az árvíz elleni védekezésben. A szóban forgó időszakban a bevetett járművek mintegy 493 ezer kilométert tettek meg. A helikopterek 192 felszállással 101 órát repültek, és 1038 beemelést hajtottak végre. A búvárok három védekezési helyszínen összesen tizenhét merülésen vettek részt, és 737 merült órát teljesítettek. Az egészségügyi biztosításban negyvenegy egészségügyi csoport működött közre 174 szakemberrel és 38 technikai eszközzel. A haderő a kitelepített lakosság elhelyezésében is jelentős szerepet vállalt.