„Egyre veszélyesebbek a föld mélyén lapuló eszközök”
Szöveg: Szűcs László | 2008. november 4. 21:49A honvédelmi miniszter az októberben megrendezett NATO informális találkozóról, az alakulat parancsnoka pedig a tűzszerészek, és a hadihajósok munkájáról tájékoztatta az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának tagjait, akik november 4-én kihelyezett ülést tartottak a Magyar Honvédség hadikikötőjében.
Kihelyezett ülést tartott november 4-én Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága (HRB) a Magyar Honvédség Újpesten található hadikikötőjében. A rendkívüli tanácskozást a bizottság egyik tagja, Csampa Zsolt (Fidesz) kezdeményezte, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a képviselők megismerhessék az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj tevékenységét.
![1595881330](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f3774cf02b457670461.jpg)
Dr. Lázár János bizottsági elnök megnyitója és a napirend egyhangú elfogadása után a honvédelmi miniszter az október elején Budapesten megrendezett NATO informális védelmi miniszteri találkozóról tájékoztatta a HRB tagjait. Elmondta: a két napos tanácskozás 42 ország küldöttsége vett részt, több mint kétszáz katonai vezetővel és diplomatával. Szekeres Imre kiemelte, hogy a találkozó a szövetség számára rendkívül fontos volt és több lényeges kérdésben történt előrelépés.
Egyrészt az értekezleten világossá vált, hogy az afganisztáni helyzet nem oldható meg pusztán katonai eszközökkel. Össze kell hangolni a biztonsági a civil, a gazdasági és az újjáépítési programokat.
A miniszter elmondta: rendkívül fontos vita bontakozott ki a NATO és az ENSZ között, hogy miként lehet hasznosítani a rendelkezésre álló erőforrásokat. Egyetértés született abban, hogy a stabilizációnak egyetlen előfeltétele van, ez pedig nem más, mint a kábítószer-kereskedelem elleni, az eddiginél hatékonyabb fellépés. A NATO egyértelmű álláspontot alakított ki – tájékoztatott Szekeres Imre –, hogy fellép az afganisztáni kábítószer-termelés ellen, természetesen a megfelelő nemzetközi jogi felhatalmazások mellett és az afgán kormány felkérésére, ha kell, katonai erővel is.
– Minden tagállam maga dönt arról, hogy részt vesz-e ebben a tevékenységben. Én már a találkozón világossá tettem, hogy Magyarország nem rendelkezik olyan erővel, amellyel részt tudna venni a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben. Ezt az álláspontomat mindenki tudomásul vette – mondta a HRB tagjainak Szekeres Imre, majd arról beszélt, hogy a NATO-tagállamai tisztában vannak vele, hogy az afganisztáni művelet még több évig eltarthat, és a siker érdekében nagyobb erőfeszítésekre van szükség.
A tanácskozáson elhangzott az is, hogy az afgán védelmi miniszter egy 132 ezer katonából álló nemzeti haderő felállítását határozta el, s emellett döntött a rendőri erők jelentős megerősítéséről is. Ugyanakkor a biztonsági feladatok egy részének átadása már megkezdődött az ISAF és a jelenlegi afgán nemzeti hadsereg között, sőt az ISAF műveletek hetven százalékában már jelenleg is részt vesznek afgán katonák és rendőrök.
![1595881332](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f377547ea6558538798.jpg)
Az informális védelmi miniszteri találkozó második fontos témaköre az erők telepíthetőségének kérdése volt – tájékoztatott a honvédelmi miniszter. Elmondta: sikerült megállapodniuk abban, hogy a csapatok telepíthetőségének arányát a jelenlegi negyvenről ötven százalékra emelik. Mindez azért szükséges, hogy a NATO a két alapvető feladatát – vagyis a saját tagállamok védelmét és a nemzetközi felhatalmazások alapján vállalt, területen kívüli feladatokat – el tudja látni.
Szekeres Imre tájékoztatójából kiderült: a miniszteri értekezleten szó esett a C–17-es flottáról is, hiszen ezen a tanácskozáson zárult le a nemzetközi egyeztetési folyamat. A miniszter leszögezte: rendben halad a szállító-repülőgépek fogadásának előkészítése, a Magyart Honvédség e projekttel kapcsolatos feladatai a tervezett ütem szerint zajlanak. A tárgyalások során egyébként azt is sikerült elérni, hogy nemcsak a nehéz légiszállító ezred települ Magyarországra, hanem a működéséért felelős nemzetközi szervezet is. Ennek központja vélhetően Budapesten lesz, de ezzel kapcsolatban még nem fejeződtek be a tárgyalások.
A tanácskozáson természetesen szó esett a védelmi költségvetés növeléséről is – emelte ki Szekeres Imre. Döntés született arról, hogy azok a tagországok, amelyeknél a védelmi költségvetési támogatás nem éri el a GDP 1,3 százalékát – összesen nyolc ilyen ország van, köztük Magyarország is –, azok öt éven belül 0,2 százalékkal emelik a GDP arányos védelmi kiadásokat. Hazánk ennek jogi formáját a hamarosan megtárgyalandó Nemzeti Katonai Stratégiában találta meg – mondta a honvédelmi miniszter – így ennek elfogadása után kormányhatározat rendelkezik majd arról, hogy ezt az irányszámot a költségvetés tervezése során figyelembe kell venni.
![1595881333](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f3775abe9e819541646.jpg)
– Én ezt rendkívül fontos döntésnek tartom, hiszen hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a haderőfejlesztést – mondta Szekeres Imre, hozzátéve: mielőtt a kormány elé terjeszti a Nemzeti Katonai Stratégiát, kérni fogja a honvédelmi és rendészeti, valamint a külügyi bizottságokat, hogy vitassák meg a tervezetet.
A honvédelmi miniszter arról is tájékoztatta a HRB tagjait, hogy a védelmi miniszteri találkozón került sor a NATO-Grúzia Bizottság első, miniszteri szintű értekezletére. Ezen az ülésen áttekintették Grúzia politikai helyzetét és a szövetség megerősítette, hogy támogatja az ország területi integritását.
A felmerülő kérdések megválaszolása után az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ülése a második napirendi ponttal, vagyis az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj tevékenységének megismerésével folytatódott. Hajdu Gábor mérnök ezredes, az alakulat parancsnoka felelevenítette az alakulat történetét, majd szólt a zászlóalj rendeltetéséről és legfontosabb feladatairól is. Elhangzott: a tűzszerészek közszolgálati munkát végeznek, legfontosabb feladatuk az ország területén – szárazföldből és vízből – előkerülő, a II. Világháborúból visszamaradt robbanószerkezetek felkutatása, hatástalanítása és megsemmisítése. Ennek érdekében naponta több járőr is tevékenykedik.
Az alakulat parancsnoka kiemelte: az elmúlt években közel azonos számú bejelentést kaptak – idén eddig már több mint 2200 bejelentés érkezett a zászlóalj ügyeletére –, ami azt jelenti, hogy hatvanhárom évvel a világháború vége után nem csökken az előkerülő veszélyes szerkezetek száma. Mivel azonban ezek, a földben lapuló eszközök egyre veszélyesebbek, hatástalanításuk és megsemmisítésük egyre nagyobb odafigyelést igényel a tűzszerészektől.
Az alakulat missziós tevékenységéről szólva Hajdu ezredes elmondta: jelenleg a Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportjában (PRT), valamint a kabuli nemzetközi repülőtéren tevékenykedik egy-egy speciális tűzszerész raj. A pápai katonai repülőtér, vagyis a C–17-es flotta bázisának tűzszerész biztosítását pedig vélhetően a jövő év márciusában, vagy áprilisában kell átvenniük. Itt ugyancsak egy speciális tűzszerész raj dolgozik majd.
![1595881333](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f3776156c8351378428.jpg)
Hajdu Gábor hangsúlyozta: a jövő évtől új kiképzési rendszer szerint készítik fel a magyar tűzszerészeket, kiképzésükbe beépítik a külföldi missziókban tanultakat. A zászlóalj parancsnoka kitért arra is, hogy a tűzszerészek felszerelése egyre jobb, az alakulat eszközeinek modernizációja a Magyar Honvédség egyik sikertörténete.
Nyitrai András (Fidesz) kérdésére válaszolva Hajdu ezredes elmondta: nagyon jó a kapcsolat a rendőrség tűzszerészeivel, segítik egymás munkáját, részt vesznek egymás kiképzési foglalkozásain is.
Lázár János bizottsági elnök kérdésére – miszerint létezik-e felmérés arról, mennyi világháborús robbanószerkezet lapul még hazánk földjében – Hajdu ezredes nem tudott pontos választ adni. De hangsúlyozta: az ország területén hat hónapig folyt intenzív hadműveleti tevékenység, az egymással szemben álló felek rengeteg hadianyagot használtak fel, így az elkövetkező néhány évtizedben sajnos nem kell attól tartani, hogy a honvédség tűzszerészei munka nélkül maradnának.
Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva Szekeres Imre közölte, hogy támogatja a tűzszerészi pótlék bevezetését, amelynek segítségével pluszjuttatásban részesíthetik a területen dolgozó szakembereket. A miniszter elmondta azt is, hogy az erről szóló törvénymódosítási tervezetet várhatóan szerdán fogadja el a kormány, s ezt követően az Országgyűlés elé kerülhet.
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagjai az ülést követően megkoszorúzták a hadikikötőben található emlékművet, majd az alakulat tevékenységéről szóló bemutatót tekintették meg. A speciális kutyás alegység, a tűzszerészek és a hadihajósok látványos bemutatóját követően a képviselők megismerkedhettek az alakulatnál rendszeresített felszerelésekkel és technikai eszközökkel is.
További képek:
![1595881334](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f37767d4a6366418814.jpg)
![1595881334](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f3776d408f857054258.jpg)
![1595881334](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f377739678168325304.jpg)
![1595881335](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f3777a125d867537615.jpg)
![1595881335](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f3777ef12e520414870.jpg)
![1595881335](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f1f37785274a362014026.jpg)
Fotó: Szűcs László