„Egyre veszélyesebbek a föld mélyén lapuló eszközök”

Kihelyezett ülést tartott november 4-én Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága (HRB) a Magyar Honvédség Újpesten található hadikikötőjében. A rendkívüli tanácskozást a bizottság egyik tagja, Csampa Zsolt (Fidesz) kezdeményezte, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a képviselők megismerhessék az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj tevékenységét.

Dr. Lázár János bizottsági elnök megnyitója és a napirend egyhangú elfogadása után a honvédelmi miniszter az október elején Budapesten megrendezett NATO informális védelmi miniszteri találkozóról tájékoztatta a HRB tagjait. Elmondta: a két napos tanácskozás 42 ország küldöttsége vett részt, több mint kétszáz katonai vezetővel és diplomatával. Szekeres Imre kiemelte, hogy a találkozó a szövetség számára rendkívül fontos volt és több lényeges kérdésben történt előrelépés.

Egyrészt az értekezleten világossá vált, hogy az afganisztáni helyzet nem oldható meg pusztán katonai eszközökkel. Össze kell hangolni a biztonsági a civil, a gazdasági és az újjáépítési programokat.

A miniszter elmondta: rendkívül fontos vita bontakozott ki a NATO és az ENSZ között, hogy miként lehet hasznosítani a rendelkezésre álló erőforrásokat. Egyetértés született abban, hogy a stabilizációnak egyetlen előfeltétele van, ez pedig nem más, mint a kábítószer-kereskedelem elleni, az eddiginél hatékonyabb fellépés. A NATO egyértelmű álláspontot alakított ki – tájékoztatott Szekeres Imre –, hogy fellép az afganisztáni kábítószer-termelés ellen, természetesen a megfelelő nemzetközi jogi felhatalmazások mellett és az afgán kormány felkérésére, ha kell, katonai erővel is.

– Minden tagállam maga dönt arról, hogy részt vesz-e ebben a tevékenységben. Én már a találkozón világossá tettem, hogy Magyarország nem rendelkezik olyan erővel, amellyel részt tudna venni a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben. Ezt az álláspontomat mindenki tudomásul vette – mondta a HRB tagjainak Szekeres Imre, majd arról beszélt, hogy a NATO-tagállamai tisztában vannak vele, hogy az afganisztáni művelet még több évig eltarthat, és a siker érdekében nagyobb erőfeszítésekre van szükség.

A tanácskozáson elhangzott az is, hogy az afgán védelmi miniszter egy 132 ezer katonából álló nemzeti haderő felállítását határozta el, s emellett döntött a rendőri erők jelentős megerősítéséről is. Ugyanakkor a biztonsági feladatok egy részének átadása már megkezdődött az ISAF és a jelenlegi afgán nemzeti hadsereg között, sőt az ISAF műveletek hetven százalékában már jelenleg is részt vesznek afgán katonák és rendőrök.

Az informális védelmi miniszteri találkozó második fontos témaköre az erők telepíthetőségének kérdése volt – tájékoztatott a honvédelmi miniszter. Elmondta: sikerült megállapodniuk abban, hogy a csapatok telepíthetőségének arányát a jelenlegi negyvenről ötven százalékra emelik. Mindez azért szükséges, hogy a NATO a két alapvető feladatát – vagyis a saját tagállamok védelmét és a nemzetközi felhatalmazások alapján vállalt, területen kívüli feladatokat – el tudja látni.

Szekeres Imre tájékoztatójából kiderült: a miniszteri értekezleten szó esett a C–17-es flottáról is, hiszen ezen a tanácskozáson zárult le a nemzetközi egyeztetési folyamat. A miniszter leszögezte: rendben halad a szállító-repülőgépek fogadásának előkészítése, a Magyart Honvédség e projekttel kapcsolatos feladatai a tervezett ütem szerint zajlanak. A tárgyalások során egyébként azt is sikerült elérni, hogy nemcsak a nehéz légiszállító ezred települ Magyarországra, hanem a működéséért felelős nemzetközi szervezet is. Ennek központja vélhetően Budapesten lesz, de ezzel kapcsolatban még nem fejeződtek be a tárgyalások.

A tanácskozáson természetesen szó esett a védelmi költségvetés növeléséről is – emelte ki Szekeres Imre. Döntés született arról, hogy azok a tagországok, amelyeknél a védelmi költségvetési támogatás nem éri el a GDP 1,3 százalékát – összesen nyolc ilyen ország van, köztük Magyarország is –, azok öt éven belül 0,2 százalékkal emelik a GDP arányos védelmi kiadásokat. Hazánk ennek jogi formáját a hamarosan megtárgyalandó Nemzeti Katonai Stratégiában találta meg – mondta a honvédelmi miniszter – így ennek elfogadása után kormányhatározat rendelkezik majd arról, hogy ezt az irányszámot a költségvetés tervezése során figyelembe kell venni.

– Én ezt rendkívül fontos döntésnek tartom, hiszen hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a haderőfejlesztést – mondta Szekeres Imre, hozzátéve: mielőtt a kormány elé terjeszti a Nemzeti Katonai Stratégiát, kérni fogja a honvédelmi és rendészeti, valamint a külügyi bizottságokat, hogy vitassák meg a tervezetet.

A honvédelmi miniszter arról is tájékoztatta a HRB tagjait, hogy a védelmi miniszteri találkozón került sor a NATO-Grúzia Bizottság első, miniszteri szintű értekezletére. Ezen az ülésen áttekintették Grúzia politikai helyzetét és a szövetség megerősítette, hogy támogatja az ország területi integritását.

A felmerülő kérdések megválaszolása után az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ülése a második napirendi ponttal, vagyis az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj tevékenységének megismerésével folytatódott. Hajdu Gábor mérnök ezredes, az alakulat parancsnoka felelevenítette az alakulat történetét, majd szólt a zászlóalj rendeltetéséről és legfontosabb feladatairól is. Elhangzott: a tűzszerészek közszolgálati munkát végeznek, legfontosabb feladatuk az ország területén – szárazföldből és vízből – előkerülő, a II. Világháborúból visszamaradt robbanószerkezetek felkutatása, hatástalanítása és megsemmisítése. Ennek érdekében naponta több járőr is tevékenykedik.

Az alakulat parancsnoka kiemelte: az elmúlt években közel azonos számú bejelentést kaptak – idén eddig már több mint 2200 bejelentés érkezett a zászlóalj ügyeletére –, ami azt jelenti, hogy hatvanhárom évvel a világháború vége után nem csökken az előkerülő veszélyes szerkezetek száma. Mivel azonban ezek, a földben lapuló eszközök egyre veszélyesebbek, hatástalanításuk és megsemmisítésük egyre nagyobb odafigyelést igényel a tűzszerészektől.

Az alakulat missziós tevékenységéről szólva Hajdu ezredes elmondta: jelenleg a Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportjában (PRT), valamint a kabuli nemzetközi repülőtéren tevékenykedik egy-egy speciális tűzszerész raj. A pápai katonai repülőtér, vagyis a C–17-es flotta bázisának tűzszerész biztosítását pedig vélhetően a jövő év márciusában, vagy áprilisában kell átvenniük. Itt ugyancsak egy speciális tűzszerész raj dolgozik majd.

Hajdu Gábor hangsúlyozta: a jövő évtől új kiképzési rendszer szerint készítik fel a magyar tűzszerészeket, kiképzésükbe beépítik a külföldi missziókban tanultakat. A zászlóalj parancsnoka kitért arra is, hogy a tűzszerészek felszerelése egyre jobb, az alakulat eszközeinek modernizációja a Magyar Honvédség egyik sikertörténete.

Nyitrai András (Fidesz) kérdésére válaszolva Hajdu ezredes elmondta: nagyon jó a kapcsolat a rendőrség tűzszerészeivel, segítik egymás munkáját, részt vesznek egymás kiképzési foglalkozásain is.

Lázár János bizottsági elnök kérdésére – miszerint létezik-e felmérés arról, mennyi világháborús robbanószerkezet lapul még hazánk földjében – Hajdu ezredes nem tudott pontos választ adni. De hangsúlyozta: az ország területén hat hónapig folyt intenzív hadműveleti tevékenység, az egymással szemben álló felek rengeteg hadianyagot használtak fel, így az elkövetkező néhány évtizedben sajnos nem kell attól tartani, hogy a honvédség tűzszerészei munka nélkül maradnának.

Ugyancsak képviselői kérdésre válaszolva Szekeres Imre közölte, hogy támogatja a tűzszerészi pótlék bevezetését, amelynek segítségével pluszjuttatásban részesíthetik a területen dolgozó szakembereket. A miniszter elmondta azt is, hogy az erről szóló törvénymódosítási tervezetet várhatóan szerdán fogadja el a kormány, s ezt követően az Országgyűlés elé kerülhet.

A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagjai az ülést követően megkoszorúzták a hadikikötőben található emlékművet, majd az alakulat tevékenységéről szóló bemutatót tekintették meg. A speciális kutyás alegység, a tűzszerészek és a hadihajósok látványos bemutatóját követően a képviselők megismerkedhettek az alakulatnál rendszeresített felszerelésekkel és technikai eszközökkel is.

További képek:

Fotó: Szűcs László