Miniszteri köszönet a cseh és lengyel katonáknak

Tisztelt Katonák!

Tíz évvel ezelőtt, 1999. március 12-én, történelmi eseményre került sor az Amerikai Egyesült Államokban, Independence városában. A Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság külügyminiszterei aláírásukkal szentesítették országaink csatlakozási dokumentumait, amelynek következtében a három állam a Közép-Kelet Európában politikai rendszerváltáson keresztülment nemzetek közül elsőként vált teljes jogú tagjává az idén áprilisban 60 éves NATO-nak.

Elsőnek lenni szinte mindenben nehéz, hiszen nagy a felelősség. Az együttműködés szükségessége, NATO tagságunkból eredő feladataink maradéktalan megoldása azonban olyan erős köteléket épített ki hadseregeink, katonáink között, amely nemcsak a szakmai, hanem az emberi kapcsolatok erősödésével is együtt járt. Ez a kapcsolatrendszer ma is elengedhetetlen ahhoz, hogy közös feladatainkat a NATO hagyományaihoz, célkitűzéseihez és felelősségéhez méltó módon tudjuk elvégezni.

Sajnálatos tény, hogy a globális pénzügyi-gazdasági válság magával hozza biztonságérzetünk jelentős romlását. A mi felelősségünk az, hogy az új típusú fenyegetések közepette is megtartsuk az egy évtized alatt elért történelmi eredményeinket, hogy megőrizzük és kiszélesítsük a közös biztonságunkat, tovább javítsuk együttműködésünket és növeljük hatékonyságunkat. Mindezt egy együttműködésre épülő és erősebb NATO aktív, kezdeményező tagjaiként kell megvalósítanunk.

Ennek a fontos célnak az érdekében a lengyel katonák fontos küldetést látnak el a NATO kiemelt hadműveleteiben; az ISAF-ben Afganisztánban, a KFOR-ban Koszovóban, a NATO iraki kiképző missziójában is.

Csehország NATO-nak felajánlott erői pedig az ISAF részeként az afganisztáni Logar tartományban működő saját PRT, a kabuli cseh kontingens, az Uruzgan-ban működő erők, illetve az “Enduring Freedom" hadműveletben, vagy a koszovói KFOR-ban részt vevők és a NATO iraki missziójában szolgálnak.

Meggyőződésem, hogy a lengyel és cseh katonák ugyanolyan komolyan és felelősségteljesen hajtják végre feladataikat, mint magyar kollégáik.

Tisztelt Katonák!

Az elkövetkezendő hónap az ünnep jegyében telik az Észak-atlanti szövetségben. Ezt az alkalmat megragadva szeretném kifejezni köszönetemet mindannyiuknak, azért a munkáért, mindazért az erőfeszítésért, amivel Önök hozzájárultak országaink, hadseregeink elismertségének növeléséhez, és ahhoz, hogy a folyamatos fejlődést szem előtt tartva országaink ma a NATO fontos, hasznos tagjaiként járulhatnak hozzá közös értékeink védelméhez.

Feladatainkat, ha lehet, a jövőben még nagyobb odafigyeléssel kell megoldanunk, ami teljes embert igényel.

Az évfordulók jegyében kívánom Önöknek, hogy ezt a tíz évvel ezelőtt elkezdett és azóta is tartó, szoros együttműködést igénylő, felelősségteljes munkát továbbra is egészségesen, szakmai biztonságban végezhessék, valamint azt, hogy mindehhez családtagjaik, szeretteik támogatását is élvezhessék.