Magyar Honvéd 2009/10.

NAGYVILÁG

Radar

Nem születtünk katonának

A mentori tevékenység fölött védnökségek vállalókat – a Magyar Honvédség egykori parancsnokait, vezérkari főnökeit – életútjuk jelölte ki erre a megtisztelő feladatra.

Amiről keveset beszélünk (1.)

A 2001. évi New York-i, illetve a későbbi madridi és londoni támadások egy igen mély problémára mutattak rá: a terrorizmusra, elsősorban a szélsőséges iszlám mozgalmak fegyveres és terrorcselekményeire.
Az Egyesült Államokban elkövetett terrortámadásokat külföldről pénzelték és szervezték, Londonban viszont olyan elkövetők robbantottak, akik bevándorlók második generációs leszármazottai voltak.

Közérthetőbben

Civil szemmel talán meglepő: a NATO jövőjéről, új stratégiájáról július elején, Brüsszelben rendezett magas szintű nemzetközi konferencián azon is tanakodtak a résztvevők, hogy a legszélesebb publikum mennyire lásson be a „szövetségi színfalak mögé", egyáltalán a közvéleményt beavassák-e az épp aktuális problémákba?

Közösségben

Sok víz lefolyt a Dunán (az öreg kontinens más folyóin is) azóta, hogy az európai biztonság- és védelempolitikát (EBVP) az Unió a 90-es évek végén, éppenséggel a balkáni konfliktus tanulságait is felhasználva, a tagállamok együttműködésének egyik pilléreként emlegetett közös kül- és biztonságpolitikához igazítva kidolgozta.

HADAK ÚTJÁN

Nikápoly – 1396. szeptember
Sorozatunkban utaltunk már arra, hogy az első magyar katonák, akik –1375 nyarán – megütköztek oszmán török sereggel (pontosabban: havasalföldi, bolgár, török szövetséges haddal) I. (Nagy) Lajos királyunk harcosai voltak. Ugyancsak Anjou Lajos volt az, aki az oszmán hatalommal rivalizálva igyekezett a Magyar Királyság érdekszférájába vonni a Balkán északi sávját.

Az utolsó fejezet: Komárom

A szőlősi fegyverletétel hírére egymás után adták meg magukat a magyar honvédsereg kisebb-nagyobb csoportosításai; utolsóként – augusztus 24-25-én – Kazinczy Lajos ezredes hadosztálya és Gál Sándor csapatai, Zsibónál. 1849 szeptemberére a nagyobb erődök közül is mindössze kettő maradt magyar kézen: Pétervárad és Komárom.

A világ lángokban (1.)

Ezerkilencszázharminckilenc szeptember elsején a világ döbbent csendben figyelte, ahogy a náci Németország seregei rázúdulnak Lengyelországra. Ezzel kezdetét vette az a hat éven át tartó öldöklés, amelybe lassacskán Földünk szinte valamennyi nemzete bekapcsolódott, s a történelemkönyvekbe második világháború néven vonult be.

VELÜNK VAN AZ ERÕ

Bevetés és irányok
A kiképzettség és készenlét szintjének felmérése, gyakorlás, valamint képesség-bemutató: a Magyar Honvédség évente egy alkalommal kilép a széles nyilvánosság elé, hogy a Bevetési Irány elnevezésű gyakorlaton számot adjon felkészültségéről.
E gyakorlatok alapvető célja, hogy a politikai és a katonai vezetés, valamint a társadalom számára bemutassa a Magyar Honvédségben zajló szervezeti és képességfejlesztési folyamatokat, és teszteljék a professzionális, képességalapú haderő szervezeti elemeinek működőképességét, hatékonyságát, alkalmazhatóságát.

Vízen járók

Nincs lehetetlen feladat, csak tehetetlen ember: a Bevetési Irány 2009 gyakorlaton két olyan alakulat is bemutatkozott, amelyeket a széles közvélemény a mindennapokból már jól ismer, „harci" bevetésen viszont csak most találkozhatott velük. Õk azok, akik mindent, mindennel, mindenkor átvisznek a vízi akadályokon.

Háttéripar

A vasúti és közúti szállítások megszervezése, biztosítása, táborépítés és -kiszolgálás, egészségügyi biztosítás. Csak néhány olyan feladat, amelyek ellátása nélkül nem jöhetne létre egy majd’ másfélezer ember és több száz technikai eszköz részvételével megtartott gyakorlat.

Sensei főhadnagy

Ezernyolcszáz ugrással rendelkező, aranykoszorús beugró-oktató ejtőernyős, könnyűbúvár, téli hegyi vezető, és pár hete négydanos karate mester. Megszólítása a laktanyában főhadnagy úr, a tatamin sensei (tanító, mester). Bár pályafutása szinte páratlan, valójában egy diákos „brahiból" indult.

SEREGSZEMLE

Szent Borbála katonái
Teljesen természetes, hogy egy körforgalomban irányjelző táblák sokaságával találkozik az autós. „Centrum", „Ipartelep", „Bevásárlóközpont" – konkrét városnevek mellett általában ilyesfajta feliratokat látni. Győrben viszont az egyik lehajtónál ez olvasható: „Honvédség". Eltévedni sem lehet. A táblának is köszönhetően megérkezünk a főbejárathoz, ahol máris megpillantjuk a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred katonái közül a kapuügyeleti szolgálatot ellátókat – könnyen felismerni őket skarlátpiros barettjükről.

HÁTORSZÁG

A vizek urai
A csatahajó – mint a valaha épített egyik legnagyobb és legdrágább fegyver – óriási szerepet játszott a modern világ kialakulásában. Ezek a csupa ágyú úszó erődök évszázadokon keresztül uralták a tengereket, demonstrálták egy-egy ország cselekvőképességét a világpolitika színpadán, s a korszerűség, a technika, illetve a haladás szimbólumává váltak. A második világháború során aztán a repülőgép-hordozók – pontosabban a hordozók fedélzetéről felszálló repülőgépek – brutálisan véget vetettek uralmuknak.

Egyszerű, de hatékony

A mindig precíz németek nem sokat bíbelődtek, amikor 1940-ben nevet kellett adniuk új kézifegyverüknek: Maschinenpistole (azaz géppisztoly) 40. Ez a modell (illetve elődje, az MP 38-as) legalább olyan ikonjává vált a második világháborúnak, mint a Kalasnyikov gépkarabély a világégést követő gerillamozgalmaknak.

Hadvezér születik

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó sorozatunk végéhez közeledvén elérkezett az idő, hogy megismerkedjünk az események legjelentősebb magyar katonai szereplőjével, Görgey Artúrral. A kiváló hadvezér pályájának fontosabb állomásait Hermann Róbert történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa segítségével idézzük fel.

A semmi közepén

A magyar katonák missziós küldetéseinek helyszíneit, a szolgálat hétköznapjait bemutató sorozatunk szerzői körét kibővítve, ezúttal Bánszki Tamás százados fotói engednek bepillantást abba a világba, amelyben legutóbb töltött el néhány hónapot.

Buda felszabadult!

A török iga alól immár 323 éve. Korunk budapesti lakosa hajlamos elfeledkezni arról a tényről, hogy a Vár régen tényleg várként működött. Értem ez alatt azt, hogy a köztudatban manapság ez a terület úgy él, mint ahová kocsival nemigen lehet felmenni, a kényelmes parkolás kizárt, egyébként pedig milyen jó annak, aki ott lakik, bár a turisták tömegét időnként csak nyugtatóval lehet elviselni.

Szolnok by night

Augusztus közepén a szokott nyáresti képét mutatta a város: sokan sétálgattak a Tisza-parton, mások kocogtak a Zagyva-gáton, a fiatalok pedig kisebb-nagyobb csoportokban múlatták az időt a parkokban. Egyikük sem vette észre, hogy eközben terepszínűre festett arcú, állig felfegyverzett katonák szivárogtak át közöttük, kijelölt célpontjaik felé tartva.

Cél: a túlélés

Egy igazi hungarikum, méghozzá az ütősebb fajtából: a Krav Maga gyökerei Budapestről és Pozsonyból erednek. Kialakulásához szinte nem is kellett más, mint a 20. század viharos történelme…
A budapesti születésű Imi Lichtenfeld édesapjával együtt költözött Pozsonyba. Itt a torna, a boksz és a birkózó sportban is járatos fiú a zsidó gettók kialakítását követően dolgozta ki azt az utcai harcokban jól alkalmazható módszert, amivel a gettóban rájuk törő náci fiatalokkal szembe lehetett szállni.

Sosem szabad feladni!

Újonc csapatként az országos bajnokság ötödik helyén végzett a Magyar Honvédség Dream Team tereprali csapata, ami több mint tisztes helytállás. Összeállításunkban a legilletékesebbeket, a csapat tagjait kértük egy-egy rövid visszaemlékezésre, értékelésre.

Földön, vízen, levegőben

Leginkább azért örült látogatásunknak, mert a fényképek kedvéért többször ereszkedhetett le a helikopterből… Körülbelül ilyen egy vérbeli felderítőnő. Fiúk között nőtt fel és már általános iskolában is gyakran beszélgettek a katonai, illetve a rendőri pályáról. Édesapja azt mondta: ha leérettségizik, mehet katonának. Amint látjuk: sikerült.

Becstelen Brygantik

Ha van olyan film, amit szabályosan kivégezne a magyar szinkronhang, nos, akkor ez az a film. A történet szempontjából legalább annyira fontos szerepet játszik Brad Pitt fantasztikus amerikai akcentusa, mint a literszám ömlő vér.

Jelhordozóból ereklye

Mivel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvédzászlói szolgáltak alapul minden későbbi magyar katonai zászlóhoz, érdemes jobban szemügyre vennünk e korszak lobogóit, melyek közül kettő is bekerült a történelmi zászlósorba.

Amerika hangja

A második világháború vége felé, 1945 márciusában a szövetségesek egy rajnai híd elfoglalására tettek fel mindent. Erről a hadszíntérről is sokat tudna mesélni egy amerikai féllánctalpas…
A második világháborúban a nyugati hadszíntéren eléggé általános jelenségnek számított a négycsövű légvédelmi gépágyút hordozó, amerikai M16 önjáró légvédelmi féllánctalpas jármű jelenléte. (Egyik híres felhasználási helyszíne a németországi Remagen városánál, a Rajnán átívelő egyetlen olyan hídnál volt, amely épségben került az amerikaiak kezére. Ez a híd – mondta ’45 márciusában, az elfoglalásáért vívott harc idején Eisenhower elnök – a saját súlyát is megéri aranyban.)

Mértékegység: a kíváncsiság

Beszélgetésünk előtt nagyon kíváncsi voltam arra, hogy a kényelmes pályát ígérő kezdetek után, vajon mi kerget egy újságírónőt a világ legforróbb válságövezeteibe? Nos, kiderült: a bizsergés.
Zalán Eszter, a Népszabadság külpolitikai rovatának újságírója, sokat utazó tudósítója, az ELTE jogi karának politológia szakát végezte el. Az itt eltöltött öt év alatt kiderült, bizony nem ezt akarja: se politológus, se politikai elemző nem akart lenni, és a közigazgatás sem vonzotta.

A legendák vára

„Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik – de bámultam építését, amely gyönyörűen öt-hat-hétszögű kövekből van." Ekként emlékezett meg Petőfi Sándor Úti jegyzeteiben Somoskő váráról, amelyet egy alkalommal maga Balassi Bálint mentett meg a töröktől.

Hadikrónika