Moszkva nem fél egy új hidegháborútól

Új hidegháború?

Dmitrij Medvegyev a Russia Today orosz tévéállomásnak nyilatkozva a kérdésre, hogy felkészült-e Oroszország arra, hogy (a Grúziától elszakadt) Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerése konfrontációhoz vezethet, kijelentette: “Nem félünk semmitől, egy hidegháború kilátásától sem, de nem akarjuk, hogy bekövetkezzen, és a kialakult helyzetben minden partnereink állásfoglalásától függ."

“Ha a Nyugat meg akarja őrizni a jó kapcsolatokat Oroszországgal, akkor megértést tanúsít e döntés iránt, és akkor nyugodt lesz a helyzet. Ha a konfrontációt választják, akkor mit tehetünk, éltünk már másként, élhetünk úgy is", mondta Medvegyev.

Oroszország azért ismerte el a (Grúziától elszakadt) Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, hogy megakadályozza az ott élő népek elleni népirtást, s az elismerés teljes összhangban áll a nemzetközi joggal – mondta az elnök. Emlékeztetett arra, hogy (a Szerbiától elszakadt) Koszovó függetlenségének elismerése kapcsán Oroszország nyugati partnerei azzal érveltek, hogy az különleges eset, s úgy vélte: a függetlenség elismerése mindig különleges eset, Koszovóban, Abháziában és Dél-Oszétiában egyaránt.

Végül hangsúlyozta: Oroszország teljes mértékben teljesítette a Sarkozy-Medvegyev megállapodásban foglalt hat alapelvben vállalt kötelezettségeit, az úgynevezett ütköző övezeteken kívül katonáit kivonta Grúzia területéről. Kérdésre válaszolva pedig hozzátette: az ezzel ellentétes állítások nem felelnek meg a valóságnak.

Ugyanaznap a CNN amerikai televíziónak nyilatkozva Medvegyev kijelentette: Oroszország meg fogja védeni Dél-Oszétiát és Abháziát egy esetleges támadástól, de nem fog beavatkozni más, a volt Szovjetunió területén zajló konfliktusokba.

“Természetesen a rendelet értelmében, amelyet aláírtam, országunk hozzájárul e két állam biztonságának megteremtéséhez, és ha támadás éri őket, megfelelő segítséget fogunk felajánlani számukra" – fogalmazott. “Ami a más konfliktusokban való részvételt illeti, természetesen nem fogjuk ezt megtenni – folytatta – , de Oroszország olyan ország, amelynek érvényesítenie kell érdekeit határai teljes hossza mentén" – mondta.

Nem pakolják ki a segélyszállítmányokat

Az előzetes tervekkel szemben nem rakodják ki rakományaikat szerdán a dél-grúziai Poti kikötőjében azok az amerikai hadihajók, amelyek a grúz kormány kérésére szállítanak humanitárius segélyeket a kaukázusi országba.
Az Egyesült Államok tbiliszi nagykövetsége nem indokolta, hogy a McFaul és a Dallas nevű haditengerészeti egységek miért nem kötnek ki Potiban, ahol egyébként orosz katonák járőröznek a grúz-orosz fegyveres konfliktus befejezése óta.
Az amerikai védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg a nagykövetség beszámolóját.
Az sem világos, hogy végleg lemondtak a szállítmányok kirakodásáról, vagy csak elhalasztják azt. Megfigyelők azonban utalnak arra, hogy az amerikai hadihajók a fekete-tengeri Poti vizeire érkezése aggodalommal tölti el Moszkvát, ahol úgy vélik: a McFaul és a Dallas nem humanitárius segélyek, hanem fegyverszállítmányok Grúziába való eljuttatására készül.

Oroszország váltig állítja, hogy a francia közvetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodással összhangban tart “békefenntartó" katonákat Potiban. A nyugati államok ellenben azt hangoztatják, hogy Moszkva ezzel vét a tűzszüneti egyezség ellen, és követelik az orosz katonák kivonását a grúz gazdaság számára kiemelkedően fontos kikötővárosból és környékéről.

Szaakasvili békés eszközökhöz nyúlna, Obama elszigetelne

Grúzia békés eszközökkel akarja helyreállítani területi egységét – jelentette ki az ország elnöke. Mihail Szaakasvili először mondott beszédet azután, hogy Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Hangsúlyozta, hogy a moszkvai lépésnek nincs semmilyen jogi alapja, és ezért nincs jogi következménye sem. Szaakasvili azzal vádolta Oroszországot, hogy erőszakkal akarja megváltoztatni Európa határait, amire – mint mondta – nem volt példa a náci Németország és Sztálin óta. Szaakasvili felszólította a nyugati vezetőket, hogy gyorsítsák fel Grúzia csatlakozását a NATO-hoz, és az Európai Unióhoz.

George Bush amerikai elnök elítélte kedden Oroszországot, amiért függetlennek ismerte el a lázadó grúziai térségeket, felelőtlennek nevezve a moszkvai döntést. Bush kijelentette: az elismerésről szóló döntés nincs összhangban a francia közvetítéssel tető alá hozott tűzszüneti megállapodással, amelyet Oroszország és Grúzia is aláírt. Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerése az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiba is ütközik, amelyek azt erősítették meg, hogy a két régió Grúziához tartozik – mutatott rá Bush.

Barack Obama, az amerikai Demokrata Párt leendő elnökjelöltje minden korábbinál keményebb hangnemet használva kedden kijelentette: az Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét elismerő Oroszország nemzetközi elszigeteltségét fokozni kell.

“Elítélem Oroszország döntését Abházia és Dél-Oszétia független államokként történő elismeréséről, és felhívok minden államot a világon, hogy semmilyen módon ne legitimálják ezt a lépést" – közölte Obama, aki csütörtökön válik hivatalosan a Demokrata Párt elnökjelöltjévé.

Szerbia Grúzia szuverenitása és nemzetközileg elismert határai közötti területi épsége mellett száll síkra – így reagált a belgrádi külügyminisztérium arra, hogy Oroszország kedden elismerte két szakadár grúziai régió függetlenségét. Belgrád annak ellenére fogalmazott meg ilyen álláspontot, hogy Oroszország a nemzetközi színtéren támogatja Szerbiát, amely elutasítja, hogy Koszovó – Szerbia ENSZ-igazgatás alá helyezett, albán többségű szakadár déli tartománya – februárban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét.

Fatmir Sejdiu koszovói elnök Pristinában újságíróknak nyilatkozva viszont úgy vélekedett, hogy Koszovó nem tekinthető precedensnek, amely igazolhatná Dél-Oszétia és Abházia