A Borsody-rendszer nemcsak hungarikum, de polonikum is

A magyar és a lengyel szablyavívók varsói találkozója alkalmából tartott rendezvényen dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosa és Máday Norbert szablyavívómester, műgyűjtő, a Borsody-féle iskola hagyományait folytató Magyar Szablyavívó Iskola alapítója méltatta a két ország történelmi, kulturális és sportdiplomáciai kapcsolatát.

Dr. Holló József nyugállományú altábornagy kérdésünkre úgy fogalmazott: a lengyel-magyar barátság az uralkodóházak közötti rokoni kapcsolatokon, meghatározó történelmi személyiségeken, valamint sorsfordító történelmi események során keresztül mára már testvéri kötelékké alakult. „Ez a kötelék azonban nemcsak a történelemben, a kultúrában, hanem a sportban is érvényesül" – fűzte hozzá.

Borsody Lászlóval és a modern magyar kardvívással kapcsolatban az altábornagy megjegyezte: a magyar vívás mindig csodálatra méltó volt, amire az egyik legjobb példa a vívószövetség svájci elnökének kijelentése, miszerint „a magyar kardvívásnak nincs párja a világon." Borsody pedig katonatisztként egy olyan vívóiskolát alapított, amelynek köszönhetően ezek az egyedülálló módszertani elemek elterjedhettek a világon.

„Máday Norbert óriási mennyiségű anyagot gyűjtött össze A géniusz című könyvéhez, és több mint hatszáz oldalon keresztül mutatja be a Borsody-féle iskolának a lényegét, a vívómester munkásságát, valamint megemlékezik azokról a kiváló kardvívókról, akik magyar és lengyel oldalról ennek a kiváló vívórendszernek a követőivé váltak" – mondta dr. Holló József altábornagy. „Ahhoz, hogy a Borsodyhoz hasonló géniuszok neve ne merüljön feledésbe, mindenképpen megszállottakra van szükség. Olyanokra, akik kutatják és feltárják azt a hatalmas tudást, amelyet ezek az – egyébként általában szerény – emberek birtokoltak. Ehhez a kutatómunkához pedig minden támogatást meg kell adnunk."

„Ahogy a két nép ezeréves barátsága összefonódik, úgy fonódik össze a lengyel és magyar kardvívás Borsodyn keresztül" – mondta kérdésünkre Máday Norbert szablyavívómester, aki varsói előadásában felvázolta a Borsody-módszer lengyelországi alkalmazásának történetét. „Kilencven évvel ezelőtt a Lengyel Vívószövetség a varsói magyar nagykövetséghez fordult, hogy tegyék lehetővé a lengyel nemzeti válogatott számára, hogy egy magyar tanulmányúton vehessenek részt. Miután ez lehetővé vált, Borsody azt a lengyel nemzeti válogatottat, amelyet az 1924-es párizsi olimpián ellenfelei pofozógépnek használtak, pár év leforgása alatt a dobogóra repítette" – tette hozzá Máday Norbert.

A rendezvényen bemutattak két, eddig ismeretlen, a két világháború közötti lengyel vívókat és magyar mestereiket ábrázoló fényképet, valamint a kiváló lengyel vívó, Krzysztof Laskowski emlékiratainak másolatát is. Ezzel kapcsolatban Máday Norbert elmondta: a kéziratban Laskowski leírta, hogy a sportoktatói tanfolyamon Magyarország legjobb vívómesterétől, Borsody Lászlótól tanulhattak, valamint megfogalmazta a szándékot egy, a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómester képző Intézethez hasonló intézmény felállításáról is. „A lengyelek olyan hűséggel őrizték meg Borsody örökségét, hogy az így már nemcsak hungarikum, hanem a lengyelek megszerezték a jogot, hogy polonikumként tartsák számon" – fűzte hozzá Máday Norbert.

Borsody László a 20. századi magyar és nemzetközi vívás kiemelkedő alakja, a Borsody-féle vívórendszer létrehozója volt. Olimpiai-, világ-, Európa- és magyar bajnokok tucatjait nevelte, akik világraszólót és megismételhetetlent alkottak, hiszen 18 olimpiai bajnoki, 18 világbajnoki, 14 Európa-bajnoki, 8 katonatiszti Európa-bajnoki és 103 magyar bajnoki címet szereztek hazánknak.  

Fotó: archív