Múltidéző - 115. oldal

Remény és pokol 1956 – felkelő csoportok

2016. október 31. 6:26

Az 1956-os felkelő csoportok spontán szerveződtek, főként Budapest olyan területein, ahol szovjet vagy az államvédelmi alakulatok tevékenykedtek. Többi közt ilyenek voltak a fontos közlekedési csomópontok és útvonalak: Széna tér, Móricz Zsigmond körtér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca, Angyalföld, Csepel, Soroksár, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc és Újpest.

Tovább olvasom

„Az utolsó csepp vérünkig küzdünk…”

2016. október 30. 17:51

Sorozatunkban a hatvan évvel ezelőtt megjelent Magyar Honvédból, az 1956-os forradalommal kapcsolatos írásokból szemlézünk.

Tovább olvasom

Huszárdiadal a hadiflotta felett

2016. október 30. 16:20

Jól ismert tény, hogy a francia huszárság a magyar elődök vitézségéből merített, hiszen a fegyvernem megalapítói is magyarok voltak. A huszárság francia képviselői a történelem során többször is bebizonyították, hogy méltók őseik elismerésére, hiszen egy huszárroham alkalmával még a holland flotta felett is győzelmet arattak…

Tovább olvasom

Remény és pokol 1956 – belügyi alakulatok

2016. október 30. 13:17

Az Államvédelmi Hatóság a magyarországi kommunista diktatúra 1948 és 1956 között működő erőszakszervezete volt. Feladatai közé tartozott a fennálló rendszer ellenfeleinek üldözése, valamint a rendszer és a pártvezetők védelme volt. Egyik legfontosabb elődje az állami rendőrség, a Politikai Rendészeti Osztály majd Államvédelmi Osztály volt.

Tovább olvasom

A megtorlások

2016. október 29. 13:17

1956 novemberében a szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot. Az év utolsó hónapjaiban a tüntető tömegbe vezényelt sortüzek már világossá tették: a frissen alakult Kádár-kormány nem fog kesztyűs kézzel bánni a felkelés résztvevőivel.

Tovább olvasom

Budapesti és vidéki események: október 28. – november közepe

2016. október 28. 10:28

Október 28-án Budapesten utcai harcok folytak. A Corvin-köz ellen megindult sorozatos szovjet támadások sorra kifulladtak. Nem sokkal később a kormány kihirdette a tűzszünetet és a felkelés követeléseinek elfogadását.

Tovább olvasom

A forradalom és szabadságharc nemzetközi vonatkozásai

2016. október 27. 9:28

Noha a magyar és lengyel események nagy hatást gyakoroltak a világ közvéleményére, a nyugati kormányok egy esetleges beavatkozás kérdésében kényes helyzetbe kerültek. Az Amerikai Egyesült Államok többször is kinyilvánította, hogy hazánkat nem tekinti potenciális szövetségesének. A nyugati kormányok helyzetét tovább nehezítette, hogy október végén kirobbant a szuezi válság. A világsajtó ezt követően szinte már csak Szuezzel foglalkozott. Az egyiptomi beavatkozás miatt az amerikai, angol és francia kormány között kialakult feszültség lehetetlenné tette, hogy a három nagyhatalom egységesen lépjen fel az ENSZ-ben a magyar forradalom érdekében. Kína, Lengyelország és Jugoszlávia eleinte várakozva tekintett a magyar eseményekre, majd saját politikai berendezkedésüket féltve beleegyeztek a szovjet beavatkozásba. Hruscsov utasítására, november 4-én hajnalban megkezdődött Magyarország lerohanása.

Tovább olvasom

A Magyar Néphadsereg 1956-ban

2016. október 26. 9:15

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Magyar Néphadsereg alakulatai, a rendőrség, a karhatalmi egységek, a határőrség, a büntetés-végrehajtási intézetek fegyveresei más és más magatartást tanúsítottak. A hadsereg zöme alapjában véve semleges maradt, kisebb része átállt a felkelőkhöz, egyes alakulatai pedig a felkelők ellen harcoltak. A magyar nép kezdettől fogva úgy érezte, hogy a Néphadsereg vele együtt harcol. Ez is volt az oka annak, hogy az 1956. november 4-én megindított második szovjet támadás során a Néphadsereg vezetését tőrbe csalták, a magyar laktanyákat tűz alá vették és ellenállásra képtelen katonákat végeztek ki. A forradalom leverését véres megtorlás követte, amelynek során 24 katonát kivégeztek, több száz katonát és polgári alkalmazottat börtönbüntetésre ítéltek.

Tovább olvasom

A Szovjetunió háborúja Magyarország ellen

2016. október 25. 9:21

1956. október 23-án hajnalban, órákkal a budapesti megmozdulások kezdete előtt, egy teljes szovjet hadsereg indult el Magyarországra, ezzel nagyjából egy időben riadóztatták a Székesfehérváron állomásozó Különleges Hadtestet is. Érdekesség, hogy a Különleges Hadtest vezetése már júliusban kidolgozta a maga tervét, „Hullám” fedőnéven. A terv a társadalmi rend helyreállítását célozta Magyarország területén. Gerő Ernő hangja még javában zengett a rádióban, amikor Ceglédről és Székesfehérvárról már Budapest felé sorakoztak a harckocsik, amelyek október 24-30. között Budapest utcáin elkeseredett harcokat vívtak a felkelő csapatok ellen. Az utcai harcok végeztével – amely során a szovjetek súlyos technikai és személyi veszteségeket szenvedtek – úgy tűnt, a Különleges Hadtest egységei megkezdik a csapatkivonásokat Magyarország területéről. Miután Hruscsov utasítást adott az újabb bevonulásra, a szovjet egységek november 1-től megkezdték a Dunántúl megszállását. Majd elérkezett 1956. november 4-e.

Tovább olvasom

Meggyilkolták az osztrák miniszterelnököt

2016. október 24. 18:11

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

Tovább olvasom