Benkő Tibor: fegyverekkel nem lehet békét teremteni

A honvédelmi tárca vezetője az előadást megelőző sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a NATO-nak éppúgy szüksége van Magyarországra, mint hazánknak a szövetségre. Aláhúzta: Magyarország elismert tagja a NATO-nak és ez az elismerés azoknak a magyar katonáknak köszönhető, akik garantálják az ország, valamint a magyar emberek békéjét, biztonságát. Mint fogalmazott: ez a Magyar Honvédség és a katonák kötelessége, amit minden egyenruhás büszkeséggel lát el. Hozzátette, a katonáknál senki sem akarja jobban a békét és biztonságot, hiszen ők azok, akik elsőként, első kézből tapasztalják meg egy háború borzalmait.

Újságírói kérdésre válaszolva Benkő Tibor leszögezte: a 2021-ben elfogadott honvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy Magyarországon nincs sorkötelesség. Ugyanakkor azt is egyértelműsíti, hogy a honvédelem kérdése nemzeti ügy. Szintén sajtóérdeklődésre felelve hozzátette: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program az eltervezett ütemterv szerint halad, amit az előre meghatározott, minden évben növekedő költségvetés tesz lehetővé.

A honvédelem ügye iránt érdeklődők számára tartott tájékoztató kezdetén Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere és dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő köszöntötték a honvédelmi minisztert. Benkő Tibor a hazánk biztonsági környezetét is meghatározó események kapcsán elmondta, hogy napról napra, újabb és újabb kihívások jelennek meg, amelyekre egységes választ kell tudni adni, ugyanis, a nemzetünket foglalkoztató kockázatokat csak mi magunk tudjuk kezelni. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy világszerte egyre több instabil állam van, és ezt, a hazánkra is kiható instabilitást ott kell tudni megoldani, ahol azok keletkeznek.

Benkő Tibor szólt arról is, hogy Európa tekintetében a NATO két fenyegetettségi irányt nevez meg: az Oroszország jelentette keletit és a Nyugat-Balkánt fedő délit. Előbbi kapcsán elmondta: csakis a kettős megközelítés jelenthet megoldást, ami szerint a NATO elrettentő erejének felmutatásával, de a diplomácia hangján, a párbeszéd eszközével kell a kihívásra reagálnunk. Benkő Tibor aláhúzta: „fegyverekkel nem lehet békét teremteni”.

A katonák szolgálatát említve hozzátette: „a mi szakmánk a béke megőrzése és a békefenntartás. Ezt legrosszabb esetben, ha kell, fegyverrel kell kivívni”. Kiemelte, hogy Magyarország és a magyar kormány célja is a béke elérése. „Nagyon egyértelműen fogalmazunk. A mi szándékunk az, hogy ne keveredjünk bele ebbe a háborús konfliktusba. És erre biztatjuk a NATO többi tagállamát is” – húzta alá Magyarország honvédelmi minisztere. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elmondta: a magyar katonák felkészültek a legrosszabb eshetőségre is, arra, hogy azonnal kezelni tudjanak egy fegyveres konfliktust, de ma az elsődleges feladatuk a humanitárius segítségnyújtás.

Rávilágított arra is, hogy az említett fenyegetettségi irányok metszéspontjában Közép-Európa, ahol hazánk is elhelyezkedik. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy olyan képességgel bírjunk, amivel a kihívásokat és fenyegetéseket kezelni tudjuk. Ezt a célt szolgálja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program is, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy a korábbi évtizedek tudatos leépítései után újjáépítse a Magyar Honvédséget. Benkő Tibor felidézte, hogy 1989-ben még 155 ezer főt számolt a haderő, ami 2007-re 23 ezer főre csappant. Egészen 2010-ig mindössze 17 tartalékos katona állt rendelkezésre, azonban mára több, mint 11 és félezer fő alkotja a Magyar Honvédség Önkéntes Tartalékos Rendszerét. Benkő Tibor arra is rámutatott, hogy a szisztematikus leépítés hátterében – hazánk 1999-es NATO-s csatlakozásakor – megjelent az a gondolat is, miszerint a szövetség 5. cikke szerint a tagországok közös erővel védik majd meg Magyarországot, ha kell. Mint fogalmazott: ez a gondolat alapvetően hibás, hiszen az ötödiket megelőzi a harmadik cikk, ami kimondja, hogy minden NATO tagországnak olyan haderővel, képességgel kell rendelkeznie, amellyel képes szavatolni saját nemzete békéjét és biztonságát. E nemzeti haderők alkotják a NATO közös erejét.

Magyarország jelenleg épp ezt teszi a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal. Benkő Tibor kijelentette: egy erős, ütőképes, korszerű, modern haditechnikai eszközökkel felszerelt, kiválóan felkészített, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális és áldozatkész katonák alkotta Magyar Honvédség felépítése a kitűzött cél. Magyarországnak – mint fogalmazott – a térség meghatározó haderejévé kell válnia, pontosan az említett keleti és a déli fenyegetettségek miatt. A programot két rész alkotja: a katonáról, az emberről és az őt körülvevő környezetről, az oktatásáról, a társadalomban betöltött szerepéről, illetve a honvédelmi nevelésről szóló honvédelmi rész; valamint a hazai hadiipar újjáépítését is célzó haderőfejlesztés.

Benkő Tibor kijelentette, hogy a katonáknak – akik egy életre elkötelezik magukat a haza fegyveres védelmére - életpályát kell biztosítani. Ez az úgynevezett életpályamodell három szakaszból áll. Az első rész a katonai pályára irányításról szól a honvédelmi nevelésen és a tartalékos katonai szolgálati lehetőségeken keresztül; a második szakasz maga az aktív katonai szolgálat ideje, amelynek része a senior katonai szolgálati elem is. Az életpályamodell harmadik szakasza pedig az aktív katonai szolgálaton túli időszakra koncentrál azzal a céllal, hogy a nyugállományúak érezzék és tudják, hogy továbbra is a Magyar Honvédség kötelékét alkotják.

A miniszter előadásában szólt a honvédelmi nevelés különböző ágazatairól, így a Honvéd Kadét Programról, a Honvédelmi Sportszövetségről, a különböző honvédelmi tematikájú versenyekről, a laktanyai nyílt napok fontosságáról és a rendkívüli népszerűségnek örvendő honvédelmi táborokról is. A kadétprogrammal kapcsolatban megjegyezte, hogy már száz iskola csatlakozott és tizenkilenc egyetemmel alakítottak ki kölcsönös kapcsolatot.

Benkő Tibor zárásul kijelentette, hogy 2016 óta folyamatosan emelkedik a honvédelemre és a haderőfejlesztésre fordítható költségvetési keret. Aláhúzta, hogy a magyar kormány eddig minden évben nagyobb összeget biztosított a honvédelmi költségvetésre, mint amennyire előzetesen ígéretet tett. Idén 1 003 milliárd, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése, ami eléri a NATO-kötelezettségként vállalt 2 százalékos GDP-arányt.