Sikeres a Zrínyi 2026 program

„A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddig sikeres, ám ez a siker csak a kezdet, bízom benne, hogy folytatódni fog és a jövőben még nagyobb eredményeket tudunk elérni" – mondta a beszélgetésen dr. Benkő Tibor, kitérve arra, hogy nagyon sok olyan haditechnikai eszközt sikerült az elmúlt hónapokban beszerezni, amelyekkel a Magyar Honvédség eddig nem rendelkezett.

A miniszter kiemelte: a program honvédelmi pillérének fontos része az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése. Ennek keretében az elmúlt héten aláírta szerződését a nyolcezredik önkéntes tartalékos katona is. Mivel a jelenleg érvényben lévő országgyűlési határozat 8000 önkéntes tartalékos katonát engedélyez a Magyar Honvédség állományában, szükségessé vált e jogszabály módosítása. A honvédelmi miniszter ezért is nyújtotta be az elmúlt héten azt az országgyűlési határozattervezetet, amely tartalmazza a Magyar Honvédség létszámának növelését 30 ezer katonára, míg a tartalékos állomány létszámát 20 ezer főben maximalizálná. Dr. Benkő Tibor hangsúlyozta: az önkéntes tartalékos katonák esetében nem a testalkat az elsődleges szempont, hanem az, „hogy mi van a szívében, hogyan gondolkodik, hogyan érez az ország és a magyar emberek védelmében."

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program haderőfejlesztési pillérével kapcsolatban a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a katona önmagában nem elégséges, korszerű és modern eszközökkel – egyenruházattal és kézifegyverekkel – kell felszerelni. Mindez korszerű, magyar hadiipart is kíván. Dr. Benkő Tibor bejelentette: Kiskunfélegyházán már megkezdte működését az a hadiüzem, ahol licenc alapján gyártanak majd a közeljövőben kézifegyvereket.

A megújuló szervezeti struktúráról a tárcavezető elmondta: az egész Magyar Honvédséget szeretnék újjászervezni. Ennek részeként tervezik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség integrációjának megszüntetését. A biztonsági környezet változása megköveteli, hogy létrehozzák a Magyar Honvédség Parancsnokságát, amelynek élén a Magyar Honvédség parancsnoka állna, aki egyben vezérkarfőnök is. A honvédelmi miniszter pedig irányítja a Magyar Honvédséget, valamint a tárca megteremti és biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. Mindehhez azonban még számos jogszabályt kell módosítani, amelyeket – a honvédelmi miniszter reményei szerint – még az őszi törvénymódosítási ciklusban elfogadhat a parlament.

Korom Ferenc altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök hozzászólásában kiemelte: az új Magyar Honvédségnek még a jelenleginél is jobban kell nyitnia a társadalom felé. Hangsúlyozta: a Magyar Honvédség katonái csak idén több mint 20 kiemelt hazai és nemzetközi gyakorlaton vettek, illetve vesznek részt. „A katonák nap mint nap végzik a kiképzéseket és felkészítéseket, hogy eleget tegyenek az alaprendeltetésből adódó feladataiknak" – mondta Korom Ferenc altábornagy, hozzátette: a Magyar Honvédségnek nemzeti haderőt kell építenie, amely része a NATO-nak is.

Az úgynevezett önkéntes honvédelmi előképzésről Korom Ferenc altábornagy elmondta: ez egy új elem a honvédség és a társadalom kapcsolatában, amelynek segítségével szeretnék megismertetni a fiatalokat a Magyar Honvédséggel. Ugyanakkor a diákok nem létesítenének semmiféle jogviszonyt a honvédséggel, azaz semmilyen kötelezettséggel nem jár, ha részt vesznek az előképzésen.

A Magyar Honvédség missziós szerepvállalásával kapcsolatban a Honvéd Vezérkar főnök kiemelte: jelenleg 4 földrész 14 országában szolgálnak magyar békefenntartók. Az ambíciószint továbbra is változatlan: közel 1000 magyar katona teljesít szolgálatot külföldön.