Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A NATO korszerű, dinamikus és rugalmas szervezet

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2011. november 3. 15:15

Folyamatban van a kibervédelmi stratégia kidolgozása, amely megalapozza Magyarország alapvető képességeit e területen – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter az Országgyűlés Külügyi Hivatalának NATO-konferenciáján november 3-án, csütörtökön.

Tizenötödik alkalommal rendezte meg nemzetközi NATO-konferenciáját az Országgyűlés Külügyi Hivatala. Az idei rendezvény témája a szövetség 2010 őszén, Lisszabonban elfogadott Stratégiai Koncepciójának végrehajtása volt, célja pedig, hogy megvizsgálja a dokumentum fókuszában álló témaköröket, összegezze a végrehajtás során eddig elért eredményeket, és kitekintést adjon a jövővel kapcsolatban.

A megjelenteket először a házigazda, dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntötte. A házelnök röviden felidézte Európa történelmi múltját és hazánk NATO-csatlakozásának előzményeit, majd hangsúlyozta az őszinte, nyílt eszmecsere fontosságát a szövetség jövőjéről. Mint kiemelte, ez már csak azért is rendkívül jelentős, mivel – a Varsói Szerződéssel szemben – az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetén belül valódi, őszinte párbeszéd zajlik, és minden partnerország aktívan hozzájárul a közös célok megvalósításához. A Stratégiai Koncepcióról szólva Kövér László röviden szólt a szövetség előtt álló legfontosabb aktuális kihívásokról, és hozzátette: a megújult NATO idén kiállta az első erőpróbát Líbiában. „A békének ára van", szögezte le a házelnök, aki ezután legmélyebb nagyrabecsülését fejezte ki a jelenleg is a NATO közös értékrendje és azon keresztül a saját haza védelmében a világ különböző válságövezeteiben szolgálatot teljesítő katonák irányába.

Martonyi János külügyminiszter szintén kiemelte a líbiai eseményeket, mondván, hogy a megújult szövetség első próbatételére a vártnál gyorsabban és hirtelen került sor, ám a NATO jól vizsgázott. A külügyminiszter is megemlítette a legfontosabb biztonsági kihívásokat, majd hozzátette: a szövetségen belül „nincs ingyen ebéd", a vállalásokhoz mindenkinek hozzá kell járulnia.

Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében leszögezte: a NATO legfontosabb küldetése továbbra is a kollektív védelem, de emellett egyre jelentősebb a szövetség politikai funkciója is. Az új kihívásokról szólva a tárcavezető elmondta: a Magyar Honvédség is kiemelten kezeli a kiberbiztonság kérdését. Ennek jegyében jelenleg is folyamatban van egy kibervédelmi stratégia kidolgozása, amely megalapozza Magyarország alapvető képességeit. E célra a honvédelmi tárca jövő évi költségvetése is külön előirányzatot tartalmaz. „Ezen túlmenően Budapest a NATO-n belül is tevékenyen kíván részt venni minden olyan erőfeszítésben, amely kiberbiztonságunk megteremtésére irányul", tette hozzá Hende Csaba.

A további kihívásokat illetően a miniszter kitért a pénzügyi-gazdasági világválság biztonságpolitikai vonatkozásaira, hangsúlyozva, hogy a fenyegető adósságlavina az euroatlanti integrációs szervezetek kohézióját is komoly megpróbáltatásnak teheti ki. „Az arab világban váratlanul kirobbant konfliktusok Európa közvetlen szomszédságában vezethetnek instabilitáshoz", sorolta tovább a nehézségeket, megemlítve a tömegpusztító és hagyományos fegyverek ellenőrizetlen terjedését, a terrorizmust, a különböző szélsőségek erősödését, illetve a civilizációs és természeti katasztrófákat. „A NATO-nak és azon belül a Magyar Honvédségnek a jövőben is mind a hagyományos, mind az új típusú fenyegetések elhárítására fel kell készülnie", fogalmazott Hende Csaba.

A miniszter elmondta: az utóbbi években csak egyre tovább mélyült a technikai szakadék az Egyesült Államok és európai szövetségesei között. Mint hangsúlyozta, a haditechnikai lemaradás következtében Európa egyre kiszolgáltatottabbá válik, így kiemelt jelentőséggel bír a képességfejlesztés kérdése. „Hazánk is a költséghatékony megoldásokra összpontosít ezen a téren", mondta a miniszter, és a többnemzeti együttműködésben rejlő megtakarítási lehetőségek kiaknázása mellett szállt síkra. Példaként említette a finn helikopterek érkezését, a honvédség kiemelkedő missziós szerepvállalásáért a képességfejlesztéshez eszközcsomag formájában nyújtott amerikai hozzájárulást, illetve az önkéntes tartalékos rendszer kiépítését. Utóbbihoz szintén Finnországtól kapunk komoly segítséget. Hende Csaba szintén az eredmények között említette meg, hogy egy évtizednyi méltatlan vitát követően végre a harmadik háromdimenziós radarállomás kérdése is nyugvópontra jutott.

„Magyarország alapvető biztonsági érdeke, hogy megvalósulhasson a földrajzilag velünk határos nyugat-balkáni térség országainak mielőbbi euroatlanti integrációja", jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy a szóban forgó országok e törekvéseit az egész transzatlanti közösségnek támogatnia kell. „Ehhez ugyanakkor előfeltételnek tekintjük az európai normák és értékek tiszteletben tartását. Politikai figyelmünknek ezen a téren nem szabad lankadnia, a térségben még jelen lévő feszültségek miatt a nemzetközi katonai jelenlétet továbbra is fenn kell tartanunk."

A miniszter elmondta: alapvető jelentőségű a NATO globális partnerségi hálózatának további erősítése. Külön kitért e téren az Oroszországgal folytatott együttműködésre. „A NATO és Oroszország együttműködése sok területen sikeres, de számos, az európai biztonságot érintő kérdésben mély törésvonalak húzódnak", tette hozzá.

Hende Csaba zárásként úgy fogalmazott: Lisszabonban tavaly bebizonyosodott, hogy a NATO korszerű, dinamikus és rugalmas szervezet, amelynek tagjai egyetértenek az alapvető biztonságukra vonatkozó kérdésekben. „A találkozó óta eltelt egy év során ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a jelentős forráscsökkenés miatt a szövetség újabb, nagyon komoly megpróbáltatások elé néz. A tagországoknak, köztük hazánknak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a szövetség kohéziója ne sérüljön az elkövetkező nehéz időkben, és a NATO a jövőben is el tudja látni azokat a feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek biztonságunk fenntartásához", mondta a honvédelmi miniszter.

Hende Csaba előadását követően Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel a szövetség előtt álló kihívásokról. Mint fogalmazott, nem szerencsés, ha a gazdasági válság miatt a tagállamok csökkentik védelmi kiadásaikat, hiszen ez alááshatja a NATO képességét a jövőbeli konfliktusok kezelésére.

 Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária