Változó magyar szerep Afganisztánban

Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának felkérésére tartott tájékoztatót a testület tagjainak október 27-én Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter bevezetőjében az elmúlt héten, Pozsonyban megtartott NATO védelmi miniszteri értekezlet három főbb kérdésköréről beszélt.

A tanácskozáson részt vett Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM
Honvéd Vezérkar főnöke és Bali József, a minisztérium védelempolitikai szakállamtitkára
is.

Három kérdéskör Pozsonyban

A szlovákiai tanácskozáson az első kérdéskör a védelmi kiadások új prioritásainak megbeszélése volt – mondta Szekeres Imre, majd kifejtette: a megbeszélésen abból indultak ki, hogy a mai gazdasági helyzetben nehezen lehet a tagállamoktól új erőforrásokra számítani. A túlfeszített nemzeti költségvetések kevés mozgásteret adnak. Az ülésen kiderült az is, hogy Magyarország azon kevesek közé tartozik a NATO-ban, ahol 2010-ben sem csökken, hanem GDP-arányosan szinten marad az előző évi védelmi költségvetés.

Az értekezleten az vált világossá – jelentette be a miniszter –, hogy a megoldás csak az érvényben lévő ambíciószintek újragondolásával, optimalizálásával lehetséges. hiszen ez határozza meg a fejlesztési irányokat. Olyan fejlesztéseket kell megvalósítani és támogatni, amelyek egyaránt biztosítják a tagállamok kollektív védelmét és az expedíciós képességek kialakítását. Éppen ezért a közös költségvetés kérdésében jelentős változás várható az elkövetkező időszakban.

Szekeres Imre a bizottsági ülésen bejelentette azt is, hogy Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára november 19-én Magyarországra látogat, és programjában egyebek mellett az Egészségügyi Kiválósági Központ megnyitása is szerepel.

A honvédelmi miniszter elmondta: a pozsonyi tanácskozás napirendjén a NATO Reagáló Erők (NRF) témája is szerepelt. A több éve létező kezdeményezés célja az, hogy a világ bármely pontján bevethető erő álljon a szövetség rendelkezésére. A korábban döntően béketeremtő, békefenntartó és válságkezelő műveletek biztosító NRF feladatköre annyival bővült ki, hogy felkészült az ötödik cikkely szerinti feladatok ellátására is. A Magyar Honvédség egyébként eddig is nagyon sokfajta képességgel és alegységgel vett részt az NRF-ben, a 12.500 katonából álló kontingensben Magyarország egy századnyi erővel vesz részt, amely jelentős létszám – tette hozzá Szekeres Imre.

A pozsonyi találkozón a harmadik fő kérdés volt az új amerikai rakétavédelmi rendszer – mondta a bizottsági ülésen a honvédelmi tárca vezetője –, amely két éven belül képes lesz védelmet biztosítani rövid távú rakéták ellen, és 2020-ig teljesen kiépül. A terv új vonása, hogy globális jellegű, s e globális tervnek az egyik ága szolgálja Európa védelmét,. Amely ráadásul nem csupán a szövetségesek, hanem a globális partnereket is jobban bevonja, miközben nem csökkenti a konkrét védelmi képességet.

Afganisztán továbbra is kihívás

A bizottsági tájékoztatón Szekeres Imre kitért arra is, hogy a védelmi miniszteri értekezleten elhangzott: a szövetség számára változatlanul a legnagyobb kihívás az afganisztáni rendezés. „Afganisztánban a helyzet nem olyan rossz, amilyennek az újságok írják, de nem olyan jó, mint amilyennek mi szeretnénk" – fogalmazott a miniszter, majd arról beszélt, hogy az afganisztáni rendezés nem csupán katonai feladat. Egy elfogadható szintű államapparátus és gazdaság létrehozásának legalább akkora hangsúlyt kell kapnia, mint a katonai műveleteknek.

Az afgánok számára alternatívát kell nyújtani a megélhetésre és a fejlődésre. Erre továbbra is kiváló példát jelentenek a tartományi újjáépítési csoportok, így a Baghlan tartományban működő magyar PRT is, amely számos civil projektet biztosít – húzta alá tájékoztatójában a honvédelmi tárca vezetője.

– A jó kormányzás feltételeinek megteremtése nem csupán az ISAF erők feladata, hanem a többi nemzetközi szervezeté is. Ebből a szempontból november 7-e nagyon jelentős dátum, hiszen ekkor rendezik meg az afganisztáni elnökválasztás második fordulóját. Úgy vélem, ez egy fordulópont lehet – mondta Szekeres Imre.

Pesszimista jelentés

A pozsonyi értekezleten nyilvánosságra hozott McChrystal-jelentéssel kapcsolatban a honvédelmi tárca vezetője a külügyi bizottság előtt elmondta: a jelentés az eddiginél jóval borúsabb képet fest az afganisztáni misszió helyzetéről és a stratégiai célok eléréséhez szükséges változások elkerülhetetlenségéről. A jelentés fő megállapítása szerint, a lázadók aktivitása és eredményessége folyamatosan növekszik, és ha az ISAF egy éven belül nem lesz képes a biztonsági helyzet gyökeres javítására, a misszió elbukhat.

Szekeres Imre beszámolt róla: Stanley McChrystal tábornok, az Afganisztánban szolgáló amerikai és NATO-csapatok főparancsnoka azt sürgette, hogy egy jelentős katonai személet és műveleti kultúraváltás legyen Afganisztánban, amely fokozza az ISAF csapatok erejét, másrészt pedig közelebb viszi a katonákat a polgári lakossághoz, hogy a csökkenő szimpátiát visszaszerezzék. A tábornok kijelentette: ha minden megfelelően alakul, akkor 2013-ban átadható a felelősség az afgán nemzeti biztonsági erőknek. McChrystal tábornok egyébként 2013-ra 400 ezer fős afgán biztonsági erővel tervez, ebből 240 ezer katonából áll az afgán nemzeti hadsereg, 160 ezer fő pedig a rendőrség létszáma.

Az ISAF számára fontos feladat, hogy a megfelelő kiképzési kapacitást biztosítsa – tette hozzá Szekeres Imre – ez a mostani tervek szerint évente 100 ezer főt jelentene, a mostani kapacitás azonban csak 65 ezer katona. Éppen ezért nem véletlen, hogy a főbb irányok a későbbiekben a kiképzésre terelődnek át. Ez a program azonban csak szükséges, de nem elégséges feltétele az afganisztáni rendezésnek.

A tábornok javaslatai közül különösen fontosak azok, amelyek a civil lakosság védelmére fókuszálnak. Ez döntő lehet annak érdekében, hogy az afganisztániak bizalmát az ISAF visszaszerezze. A magyar álláspont szerint – fejtette ki a honvédelmi miniszter – úgy kell közelebb kerülni a lakossághoz, hogy közben nem kockáztatjuk még jobban a saját katonáink életét.

Az afganisztáni kommunikáció kihívásaival kapcsolatban Szekeres Imre elmondta: nincs egységes nemzeti tudat az ázsiai államban. A törzsi társadalmak eltérő kultúrával és eltérő nyelvvel rendelkeznek. És e célcsoport bonyolultsága miatt a párbeszédben, a kommunikációban a megszokottól eltérő módszereket kell használni. „Ha valamiben eredményesebbek a tálibok, akkor az a kommunikáció. Ezt kell leküzdenünk!" – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Meghosszabbított mandátumok

Szekeres Imre ezt követően hazánk afganisztáni szerepvállalásáról tájékoztatta az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának tagjait. „A Magyar Köztársaság részvétele az ISAF-ben jelentős nemzetközi tekintélyt biztosít" – mondta a miniszter, majd arról beszélt, hogy a magyar PRT nemcsak katonai, hanem civil feladatokat is ellát. A magyar alakulatnak sikerült kiváló kapcsolatot kiépítenie a helyi vezetőkkel, és általános elismerés övezi a magyar katonák teljesítményét. Ez a biztonságos környezet egyik nagyon fontos feltétele. A tárcavezető hozzátette: a kormány azt a döntést hozta, hogy 2010. október 1-ig meghosszabbítja a magyar tartományi újjáépítési csoport mandátumát.

Emellett november végéig még Afganisztánban állomásozik egy magyar lövész szakasz is, amelynek feladata az elnökválasztás biztosítása. A november 7-i második forduló után a kontingens katonái a hónap végén akár már haza is térhetnek Magyarországra.

– Afganisztáni negyedik részvételünk kevesebb figyelmet kap, mert nem ennyire látható. Ez nem más, mint az, hogy rendkívül jelentős szerepet töltenek be magyar katonák a különböző parancsnokságokon és a különféle műveletek irányításában. Ezek az úgynevezett egyéni beosztások – mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: Afganisztánban dolgozik még egy magyar különleges műveleti csoport is.

Változó szerepvállalás

A 2010-es afganisztáni magyar részvétellel kapcsolatban Szekeres Imre kifejtette: a megváltozott feladatokkal összhangban a Magyar Honvédség a szerepvállalásának átalakítását tervezi. A hangsúlyt az afgán haderő kiképzésére és továbbképzésére helyezik át.

Ennek érdekében kiutazna egy légi kiképző csoport, amely a kabuli repülőtéren az afganisztáni légierő helikopteres alakulatainak felkészítését segítené. A repülési eljárásokra és a technikai kiszolgálásra képeznék ki az afgán katonákat. Ez a csoport harci műveletekben nem venne részt – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: hazánk 2011-ben két Mi–17-es típusú szállítóhelikoptert küld Afganisztánba s a gépekkel együtt 30 főnyi kezelőszemélyzet is érkezik majd az ázsiai országba.

Mindez a Pozsonyban tartott védelmi miniszteri értekezleten aláírt szándéknyilatkozat következménye. Kilenc tagállam azért fogott össze, hogy a gépek nagyjavítása és modernizációja után kipótolják azt a hiányt, amely a képességek terén jelentkezik Afganisztánban. „Ez egy nagyon jelentős vállalkozás!" – szögezte le Szekeres Imre, hozzátéve: az együttműködés egy közös logisztika felállítását célozza meg, hiszen csak akkor éri meg helikoptereket telepíteni a több ezer kilométerre lévő országba, ha azokhoz a logisztikai feltételeket nem külön-külön kell biztosítani.

Ugyancsak új feladatként jelenik meg, hogy létrejön az afgán nemzeti hadsereg műszaki fegyvernemi iskolája, és a németekkel együttműködve Magyarország ide is küld ki kiképzőket. Emellett a Magyar Honvédség növeli a törzstisztek részvételét is – jelentette be Szekeres Imre, majd arról beszélt, hogy a ma működő alakulatok esetében is lesz változás. A magyar PRT-hoz csatlakozik egy montenegrói katonai kontingens, amely alapvetően táborvédelmi feladatokat fog ellátni. Az így felszabaduló magyar katonai kapacitás pedig más típusú feladatokat fog majd ellátni. Mindezzel a tartományi újjáépítési csoport képességei megnőnek.

A Magyar Honvédség emellett készül a 2010-es afgán parlamenti választásokra is. Hiszen ha az ISAF-ben újra döntés születik arról, hogy e választásokat biztosítani kell, akkor hazánk ebben a programban is részt kíván venni – mondta a honvédelmi tárca vezetője.

A soros elnökségre készülve

A következőkben Szekeres Imre kifejtette: a közelmúltban kialakították a Magyar Honvédség 2016-ig szóló, nemzetközi műveletekben való programját. A kidolgozó munkát széles körű szakmai és politikai konzultáció előzte meg, s két alapvető pillére volt. Az egyik a nemzeti érdekek érvényesítése és a szövetség értékrendje. Az elképzelés megszületésekor a Honvédelmi Minisztérium fontosnak tartotta azt is, hogy a terv a közvélemény és a társadalom támogatását is bírja.

A minisztérium tervei szerint a két súlypont továbbra is a Nyugat-Balkán és Afganisztán lesz, de emellett továbbra is részt veszünk ENSZ és EU-s missziókban is. Emellett pedig – tette hozzá a miniszter – a Magyar Honvédség kész arra, hogy 2011-ben, mint az Európai Unió soros elnöke feladatot vállal az akkor esedékes EU békefenntartásban és béketeremtésben.

– Terveink szerint képesek vagyunk a Magyar Honvédség szárazföldi erőinek több mint tíz százalékát fenntartható módon műveletben tartani és tartalékolni. Ezt a NATO követelményt ma még kevés tagállam tudja csak teljesíteni – mondta Szekeres Imre, majd beszámolója végén hangsúlyozta: a Magyar Honvédség a feladatait továbbra is a társadalom elvárásainak megfelelően kívánja teljesíteni. Emellett folytatódik a haderőfejlesztés céljainak megvalósítása, a 2007-ben elfogadott országgyűlési határozatnak megfelelően, amely ötpárti megállapodáson alapult.

A beszámolót követően Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke elmondta: a legnagyobb ellenzéki párt továbbra is támogatja Magyarország afganisztáni szerepvállalását, s ezt ciklusokon átívelően teszi. Mindez azért van így, mert egy NATO akcióban veszünk részt, vagyis megvan a szükséges nemzetközi felhatalmazás. Emellett az afganisztáni művelet döntő mértékben befolyásolja a NATO jövőjét. Márpedig egy sikeres NATO a legfontosabb biztonságpolitikai tényező. Hiszen Magyarország biztonságát a NATO garantálja. Ráadásul a mai globális világban Afganisztán „bedőlése" óhatatlanul nagyon károsan és negatívan hatna ki Magyarország biztonságára.

A bizottság tagjai ezt követően feltehették kérdéseiket, amelyekre a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök és a védelempolitikai szakállamtitkár válaszolt.

Fotó: Szűcs László