Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

mult-kor.hu - 7. oldal

Cikkek
nilus

Őskori vérfürdők nyomait fedezték fel egy tömegsírban

2021. június 3. 15:50

Őskori vérfürdők nyomait fedezték fel egy tömegsírban a mai Szudán északi részén, amikor újra megvizsgálták a hatvanas években feltárt csontokat.

Andrássy Ilona grófnő_1

Eszüket vesztett bakák és vér áztatta padló – a magyar grófnő, aki a galíciai frontra szökött

2021. május 31. 15:52

„Sok a sebesült, és micsoda sebesülések! Nem lehet felismerni, hogy ezek a hörgő, ordítozó, széjjelszakított emberek fiatalok-e vagy öregek, még kevésbé elképzelni, hogy ezek az arcok valaha mosolyogtak. Kilógó agyvelők, törött csontok, fityegő végtagok, egyenruháik csupa sár és vér” – írta naplójába 1916 májusában Andrássy Ilona grófnő, az olasz front egyik főnővére.

capa_archív

A háborúk frontvonalaiban lett elismert fotós

2021. május 25. 18:32

„Ez egy szép történet lesz, ma jól fogok viselkedni. Nem fogom sértegetni a kollégáimat és egyszer sem fogom említeni, hogy milyen jó munkát végzek” – írta emlékirataiban Robert Capa. Nyolc órával és harminc kilométerrel később, pontosan 67 éve hunyt el a világ legismertebb háborús fotósa.

pompei

Egy, a mentésben részt vevő római katonatiszt maradványait azonosították Pompejinél

2021. május 16. 13:42

Olasz régészek egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elhunyt katona maradványait azonosították, akiről úgy gondolják, hogy részt vett az idősebb Plinius által vezetett mentésben.

Lusitania_1

Máig nem bizonyított, hogy szándékosan sodorták volna veszélybe a Lusitaniát

2021. május 7. 17:52

„Üveg és fadarabok hullottak a fejünkre” (…) – emlékezett vissza a Lusitania elsüllyedése előtti pillanatokra Robert Rankin, a katasztrófa egyik túlélője.

bombázás_1

Guernica épületeinek kétharmadát elpusztította a német bombázást követő tűzvihar

2021. május 2. 13:23

Guernica nevét szinte mindenki hallotta már, hiszen Pablo Picasso híres képe a háború okozta szenvedések jelképévé vált. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a festményt az a német légitámadás ihlette, amely 81 éve, 1937. április 26-án földig rombolta a baszkföldi városkát. A német parlament 1997-ben, a bombázás hatvanadik évfordulóján határozatban ítélte el a támadást, és bocsánatot két az áldozatoktól.

vespa_3

Bombazápor vezetett a világhódító olasz „darázs” megszületéséhez

2021. május 1. 15:39

Az olasz ipar ikonikus termékét, a Vespa robogót az 1953-as Római vakáció című film révén ismerhette meg a világ, köszönhetően annak, hogy a film sztárjai, Audrey Hepburn és Gregory Peck egy kétkerekű „darázson” furikáztak a napfényes Róma utcáin. Itália ma elképzelhetetlen kismotorok nélkül, de a második világháború előtt a szabadságot és a könnyed életérzést sugárzó robogózást leginkább az amerikaiak és a visszafogott britek kedvelték. A Vespa karrierje hivatalosan 1946. április 23-án, a robogó szabadalmának bejegyzésével kezdődött.

6.kép_lőszergyár

Miután bizonyították helytállásukat, már nem volt visszaút a női egyenjogúság számára

2021. április 25. 17:18

„Seregeinket a hadianyaggyárakban dolgozó nők mentették meg, és ők biztosították fegyvereink győzelmét” – jelentette ki 1916 augusztusában Edwin Samuel Montagu brit hadianyag-gyártási miniszter. Bár az első világháborúból ekkor még több mint két év hátra volt, a politikus helyzetértékelése 1918 végén ugyanúgy megállta volna a helyét. A Nagy Háború számos területen hozott hatalmas változást az európaiak életében, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének értékelésében következett be. A háború során ugyanis a nőknek kellett betölteniük a frontra távozott férjeik és fiaik után keletkezett űrt, vagyis tömegesen kényszerültek munkába állni. Amíg azonban egy katonakorú férfi egyetlen feladata az volt, hogy harcoljon, a nőktől továbbra is elvárták hagyományos háztartási kötelezettségeik ellátását. A Nagy Háború végére azonban bebizonyították, hogy egy ennyire súlyos válsághelyzetben is képesek helyt állni.

Paavo Nurmi az 1920-as olimpián

Kardcsapás helyett tőrdöfés: az olimpia, amelyen a vesztes országok nem vehettek részt

2021. április 20. 16:26

„A mi magyar címertől ékes atlétáink nem mehetnek a jövő év tavaszán olimpiai babért szedni Antwerpenbe és vívóink — a világ legjobb vívói — sem védhetik meg Stockholmban szerzett olympiai bajnokságukat. Gyűlöletből, konokságból és tipikus John Bullra valló kíméletlen haszonlesésből olyan védőgyűrűt húzott az angol sport Antwerpen, az antwerpeni olympiász köré, hogy a magyar sport csak a távoli szemlélője lehet az 1920 nyarára tervezett belga olympiásznak” – számolt be 1919 decemberében csalódottságát és dühét alig leplezve a Sporthírlap újságírója. A százegy évvel ezelőtt, 1920. április 20-án kezdődött VII. nyári olimpia az első világháborúban győztes nagyhatalmak döntéséből kifolyólag a vesztes államok sportolói nélkül indult.

1_I.vh

Szívderítő és bizarr anekdotáknak egyaránt forrása volt az első világháború

2021. április 20. 9:43

Víztartálynak álcázott harckocsik, angol WC-vel először találkozó katonák, karácsonyi tűzszünet és a fronton megjelenő taxik. Bár az első világháború az emberiség történetének egyik legpusztítóbb fegyveres konfliktusaként vált ismertté, amelynek következményei évtizedeken át meghatározták az emberek hétköznapjait, és hatása közvetlenül még manapság is érvényesül, a háború évei alatt hatalmas anekdotakincs halmozódott fel.